Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A tél közeledtével repedések jelentek meg az Ukrajnát támogató államok között: ahogy elhúzódik a háború és érződnek a magas energiaárak, illetve a gazdasági lassulás következményei, úgy talál egyre nagyobb visszhangra a szélsőség véleménye a politikai középen. Így értékeli a helyzetet Matthew Karnitschnig, a hírportál újságírója.
Hiszen Prágában 70 ezren vonultak az utcára a szélsőbal, illetve szélsőjobb felhívására és tüntetések voltak több német városban is. Gyülekeznek a viharfelhők, így az európai vezetők kénytelenek szembenézni azzal, hogy Moszkva ugyan nehézségekkel küszködik az ukrán fronton, viszont változatlanul folytatja hosszas harcát a földrész demokratikus pillérei ellen.
Az oroszok és az ukránok is előretörésről beszélnek, de lövészárkokban rostokolnak
Kifulladni látszik a délen indított ukrán ellenoffenzíva, míg keleten az oroszok nem haladnak a Donyec-medence „felszabadításával". Mindkét hadsereg komoly emberhiánnyal küzd, de semmi jele annak, hogy Kijev vagy Moszkva kész lenne a tűzszünetre.
