Csizmadia Ervin׃ Megújítható-e a magyar politika?
Mi van azzal az országgal, amely sose volt kísérletező, és persze most sem az? Ha ennek az országnak a hagyományai pont olyanok, amelyeket ma is megmutatnak nekünk a politikai szereplők. E hagyomány lényege – hogyan is mondjam szofisztikáltan – a kölcsönös utálat. Vélemény.
A kérdés meglehetősen értelmetlen, merthogy mindenki tudja rá a választ:
nem, nem újítható meg. Ez a végkövetkeztetés nem fatalista és nem reményvesztett, hanem (hajlamos vagyok így gondolni) realista.
Mondom is, miért gondolom így. Azért, mert a magyar politika egy mély törvényszerűséget hordoz a tekintetben, hogy itt a politizáló felek nem szeretnek változni. Ahol a politika sok-sok esetben megújult (mondjuk csak a 20. században), ott ez azért történt, mert a politikai aktorok az adott országban jó ideje működő hagyományba beleállva kísérletezni akartak. S azért akartak kísérletezni, mert nem tartottak attól, hogy a kísérletek balul sülnek el. Az ő hagyományuk erre predesztinálta őket. Hovatovább összeállsz bárkivel egy kormányban (persze a két szélsőséget leszámítva), és a lehetőségek végtelenek.