Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a közrádióban arról beszélt, hogy „1956-ban mi nem azért harcoltunk, mert azt gondoltuk, hogy le fogjuk győzni a Szovjetuniót. Azért vállaltunk egy forradalmat és szabadságharcot, hogy kikényszerítsük a tűzszünetet meg a béketárgyalást.” Most lépjünk túl az olyan bornírt butaságok részletekbe menő elemzésén, hogy senki nem kezd harcolni azért, hogy tűzszünetet köthessen, és inkább nézzük meg, hogy mennyire is lehetett tárgyalni Moszkvával 1956-ban.
A rövid és velős válasz az, amint arra Ungváry Krisztián is rámutatott, hogy semennyire, ugyanakkor nem haszontalan megnézni a forradalom egy kevésbé ismert epizódját, amely egy oroszokkal folytatott tárgyalás történetét mutatja be. A helyszín a Parlament épületegyüttese, az időpont pedig 1956. november 3-a, amikor is a frissen megalakult harmadik Nagy Imre-kormány honvédelmi minisztere, Maléter Pál vezérőrnagy fogadta Mihail Malinyin hadseregtábornokot, hogy az általa vezetett küldöttséggel megtárgyalják a szovjet csapatok Magyarországról való kivonásának menetét. Malinyin természetesen mindent megígért Maléternek, még a kivonulás megkezdésének dátumát is meghatározta, ez 1956. november 12-e lett volna, majd azt javasolta, hogy a tárgyalásokat folytassák este tíztől a tököli szovjet katonai repülőtéren berendezett főparancsnokságon.
