Afrika sok elhúzódó fegyveres harca életmóddá, kormányzati módszerré vált. Sem a lázadóknak, sem a hatalmon lévőknek nem áll érdekében, hogy ezek a lokális, de pusztító háborúk véget érjenek, miközben példa nélküli válság sújtja a kontinenst.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban 2018-ban kitört Ebola-járvány már a tizedik volt az országban, de az első olyan, amely háborús övezetben ütötte fel a fejét. A vírus gyors megállítására a donor országok több mint 700 millió dollárt irányítottak a védelemre, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és partnerei pedig a munkatársaik megóvására a kongói biztonsági erőket és helyi milíciákat bérelték fel.
A fegyvereseknek így érdekükben állt a segélyszervezeti munkások védelmezése, de az is, hogy a járvány minél tovább tartson. Ezért a kormányerők és a milicisták is tovább szították az erőszakot, hogy a betegség terjedése ne álljon meg. A járványt végül csak két évvel később tudták lezártnak nyilvánítani. Az eset az egyik legnyilvánvalóbb példája az utóbbi évtizedben jellemzővé vált újfajta afrikai fegyveres konfliktusoknak, amelyek kimondottan a javakért, a gazdasági forrásokért, a megélhetésért, illetve az ezekhez kötődő alkupozíciókért folynak.
A klímaváltozás elpusztította a Pannonhalmi Bencés Főapátság egyik jelképét, a több mint százéves fenyőket, most pedig 200 ezer kötetnyi könyvet kell fertőtleníteni a könyvtárában elszaporodott kártevő miatt.
Még mindig nem örök, de a most várhatónál hosszabb és egészségesebb életet ígérnek a longevity módszerei.
A legnagyobb orosz aranybányászati cég is Konsztantyin Sztrukové volt.
Sokszor kipróbált eszközökkel, ígéretekkel és kedvezményekkel igyekszik visszacsábítani híveit a választások előtt az Orbán-kormány.
A miniszterelnök lánya szerint gyerekei magánéletét állítják célkeresztbe.
A lyuk beomlott, és maga alá temette a 17 éves Riccardo B.-t.
Úgy tudni, az Aeroflot Minszkből Moszkvába tartó járatát lőtték meg.
