Meglepően kevés pénzt kaptak tavaly a határon túli szervezetek – egy cseppel sem átláthatóbban
Az éves beszámoló szerint több mint 50 milliárd forintot osztott szét 2021-ben a kormány határon túli magyar szervezeteknek, ami az előirányzat duplája, viszont az előző évinek csak a harmada-fele. Az eszéki focicsapat Mészáros Lőrinc névleges kiszállása után is kapott pénzt.
Ahhoz képest, hogy 2021-ben már javában dübörgött a választási kampány, meglepő fejlemény, hogy a Fidesztől szokatlanul visszafogottan gurultak a „nemzetpolitikai” forintok a határon túli zsebekbe. Vagy azért, mert az amúgy is hatalmas hiányt összehozó 2021-es központi költségvetésben már nem volt helye ilyesminek, vagy azért, mert egyszerűen elfogytak azok a nagyprojektek, amiket a kormány pénzelni akart volna. De még így is 52 milliárd forint folyt át 2021-ben a Bethlen Gábor Alapon, amely a határon túli támogatások elsődleges csatornája.
Ez nem hatalmas, de nem is lényegtelen summa Magyarország központi költségvetésében, különösen annak fényében, hogy eredetileg 25 milliárdot terveztek erre a célra. Igaz, a vaskos túlköltés 2016 óta minden évben menetrendszerűen bekövetkezik; kérdés, hogy miért nem írnak be már a büdzsé tervezésekor egy reálisabb számot a vonatkozó sorba, amelyből ráadásul nem csak a nemzetpolitikai támogatásokat osztja az alapot kezelő Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) Zrt. Az alap teljes előirányzata az idén 33,8 milliárd, a jövő évben 34,3 milliárd forint.
Megint „elszámolta" magát a kormány: az eredetileg tervezett sokszorosa ment az egyházaknak és a határon túlra
"A magyar külpolitika mindenkori fókuszában kell lennie a határon túl élő magyar nemzeti közösségek támogatásának" - mondta Szijjártó Péter külügyminiszter, miután fogadta az EBESZ kisebbségügyi főmegbízottját. A tárcavezető alapvetően nem a pénzről beszélt, de akár beszélhetett is volna: a kormány enyhén szólva nem fukarkodott 2020-ban (sem), ha a határon túli támogatások osztogatásáról volt szó.
Természetesen nagyon is helyes, hogy a magyar állam támogatja a határain kívül élő kisebbségeket és azok szervezeteit. Valóban számos olyan program jut így pénzhez, amelyek ellen aligha emelhet bárki kifogást: iskolák, óvodák, kulturális intézmények. De olyan projektek is vannak a listán, amelyek társadalmi támogatottsága már korántsem ilyen egyértelmű, például focicsapatok és azok beruházásai. Az összegek elosztása pedig meglehetősen átláthatatlan.