1 perc
2022.08.25. 11:30
Az olvasó egyebek közt egy irodalomtörténeti József Attila biográfia-kiegészítéssel is találkozhat.
Nyolc év alatt nyolc könyv: krimibe ágyazott „kulcsregény”, „kriminek álcázott hely- és korrajz” és több, töredékes visszaemlékezés-füzér.
A kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotója, Kemény István költő-író Lovag Dulcinea címmel jelentetett meg új kötetet. Az új versekről, és többek közt közéleti szélmalmokról, a modern társadalom demenciájáról, kritikátlanul hangoztatott közhelyekről, a különutasság lehetőségéről, valamint állam és alkotó kapcsolatáról beszélgettünk.
Giorgia Meloni hídépítő Budapest és Brüsszel között, írja a FAZ. Az Economist lát esélyt arra, hogy sikerre vezessenek a leendő béketárgyalások Vlagyimir Putyinnal. Az ukránok úgy érzik, a Nyugat cserben hagyta őket, mondja a Die Weltben Francois Heisbourg francia biztonságpolitikai szakértő. Irányváltásra számít az USA Ukrajna-politikájában a FAZ külpolitikai szerkesztője. A Bundestag Külügyi Bizottságának elnöke szerint Németországnak az a kötelezettsége, hogy Netanjahu ügyében végrehajtsa a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatát.
Rendkívül veszélyes fordulatot jelez Phenjan és a világ viszonyában, hogy Észak-Korea szerepet vállal az ukrajnai háborúban, írja Gideon Rachman, a Financial Times elemzője. Orbán Viktor és az amerikai republikánusok kapcsolatáról ír a Le Figaro. A közel-keleti helyzettel foglalkozik a Wall Street Journal, a Washington Post és a Guardian. Cas Mudde bevallja, fogalma sincs, ki nyeri nem egészen egy hét múlva az amerikai választást. Szép, új világ felé araszol öt Oroszországgal határos közép-ázsiai ország, írja a Financial Times. Számos lap, a többi közt a Die Welt elemzi a grúziai választás utáni helyzetet és Orbán Viktor tbiliszi útját. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A már életében legendává vált mexikói művész személyes használati tárgyai – fűzői, csizmái, beszáradt körömlakkjai – között voltak elzárva 50 évig azok a fotográfiák, melyek a művészpárt, családtagjaikat, ismerősöket, háziállatokat, valamint inspirációul szolgáló motívumokat ábrázolnak, és most Budapesten is láthatók.
Elon Musk nem pusztán az X-et, hanem saját magát állította Donald Trump kampányának szolgálatába, míg Mark Zuckerberg tudatosan igyekezett kivonni magát és a Facebookot – legalábbis látszólag – a politikából. Az amerikai elnökválasztás és a közösségi média találkozásának a másfél év múlva esedékes hazai országgyűlési választások szempontjából is lehetnek tanulságai.
Magyarországon leginkább kampányszerűen tematizálja a kormány a reproduktív jogokkal kapcsolatos kérdéseket, amelyekről a társadalom egy részének nincs kiforrott véleménye – emiatt sem mindegy, hogy milyen keretezésben találkoznak ezekkel a témákkal az emberek – mutat rá egy friss kutatás. Az is kiderül belőle, hogy az abortusz megítélésében nem vagyunk elmaradva az európai átlagtól, többségükben még a vallásosak és a kormánypártiak sincsenek a tiltás mellett. A nők támogatóbbak a férfiakhoz képest, ugyanakkor az ítélkezés és az infantilizálás a nőgyógyászati ellátás során is előjöhet, a sürgősségi fogamzásgátlóról pedig még mindig él az a tévképzet, hogy a terhesség megszakítására jó.