A kétezerhuszonkettes csapdájában az építőipar – a megszorult kormánytól kér segítséget

Alapvetően a kormányon múlhat, hogy a GDP egyik motorja marad-e a lassulás jeleit mutató építőipar. Ám épp olyan időszakban kellene többet költenie erre, amikor visszafogni kényszerül az állami nagyberuházásokat.

A kétezerhuszonkettes csapdájában az építőipar – a megszorult kormánytól kér segítséget

„Idén még jó évünk lesz, az építőipar teljesítménye 5500 milliárd forint körül alakulhat, ami a 2016-osnak a háromszorosa”

– számolgat Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. A tavalyi adat 5330 milliárd forint volt, ám árnyalja a képet, ha nem folyó áron, hanem volumenben nézzük a folyamatokat.

A KSH legfrissebb, júniusi elemzése szerint ugyanis az építőipar termelői árai 25 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, amit előbb-utóbb áthárítanak a megrendelőkre, így a számok a dinamikus fejlődés látszatát keltik. S bár az idei első fél évben az építőipar teljesítménye mennyiségben is 7 százalékkal meghaladta a tavalyi első hat hónapét, ha csak a júniust nézzük, már több mint 8  százalékkal visszaesett. A várható recesszió főként a júniusban kötött új szerződések meredek, majdnem 28 százalékos zuhanásában tükröződik az előző évihez képest, s ha ez így marad, az ágazat 2023–2024-es mutatói már sokkal rosszabbak lesznek.

Idén még csúcsot dönthet az irodaépítési láz, de már látni a lassulás jeleit

Eddig látszólag pörgött ugyan az irodaházpiac, de akár a teljes befagyását okozhatja az orosz-ukrán háború elhúzódása.