Alapvetően a kormányon múlhat, hogy a GDP egyik motorja marad-e a lassulás jeleit mutató építőipar. Ám épp olyan időszakban kellene többet költenie erre, amikor visszafogni kényszerül az állami nagyberuházásokat.
„Idén még jó évünk lesz, az építőipar teljesítménye 5500 milliárd forint körül alakulhat, ami a 2016-osnak a háromszorosa”
– számolgat Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. A tavalyi adat 5330 milliárd forint volt, ám árnyalja a képet, ha nem folyó áron, hanem volumenben nézzük a folyamatokat.
A KSH legfrissebb, júniusi elemzése szerint ugyanis az építőipar termelői árai 25 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, amit előbb-utóbb áthárítanak a megrendelőkre, így a számok a dinamikus fejlődés látszatát keltik. S bár az idei első fél évben az építőipar teljesítménye mennyiségben is 7 százalékkal meghaladta a tavalyi első hat hónapét, ha csak a júniust nézzük, már több mint 8 százalékkal visszaesett. A várható recesszió főként a júniusban kötött új szerződések meredek, majdnem 28 százalékos zuhanásában tükröződik az előző évihez képest, s ha ez így marad, az ágazat 2023–2024-es mutatói már sokkal rosszabbak lesznek.
Idén még csúcsot dönthet az irodaépítési láz, de már látni a lassulás jeleit
Eddig látszólag pörgött ugyan az irodaházpiac, de akár a teljes befagyását okozhatja az orosz-ukrán háború elhúzódása.
Kényszerhelyzetben van Orbán: Tusványoson újat és nagyot kell mondania, mint például egy vaskos jóléti csomag vagy egy népszavazás, emellett csak „kötelező elem” lehet Magyar Péter, az LMBTQ-emberek és az ukránok pocskondiázása. A Tisza elnöke sem dőlhet azért hátra: fel kell vennie a kesztyűt és kormányzóképességet is kell mutatnia.
Megy a találgatás a miniszterelnök szombati nagy bejelentéséről, a lehetőségekből egyet, úgy látszik, cáfolt.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a hadügyminisztert.
