Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Die Welt
A jobboldali német lap külpolitikai főelemzője azt tanácsolja, hogy a NATO a jövőben ne bízzon meg Magyarországban és Törökországban, miután a magyar kormány pénzt akar a bővítés jóváhagyásáért, a törökök pedig továbbra is gátolják a svéd belépést. Azon felül mindkét állam illetlenül szoros viszony ápol Moszkvával. Clemens Wergin szerint erre azt a választ kell adni, hogy a szövetség fontolja meg: megoszt-e a jövőben bizalmas adatokat Budapesttel, illetve Ankarával.
Hogy Recep Tayyip Erdogan végül is beadta a derekát Finnországgal kapcsolatban, az hatalmas nyomás alá helyezi Orbán Viktort (a Fidesz bejelentette, hogy március végén Finnország NATO tagságáról szavaznak, Svédországról nincs hír - a szerk). Mindkét vezetés bohózatot csinált a háború miatt sürgetővé vált kettős felvételből, mégpedig hajánál fogva előráncigált okokra hivatkozva. A Fidesz a befagyasztott támogatások folyósítását igyekszik kizsarolni.
