A Greenpeace jelentése szerint, mivel a külső acélszerkezetet korábban dróntámadás érte, fennáll a veszélye annak, hogy a belső betonszerkezet összeomlása radioaktív port juttat a légkörbe.
A célzott alfa-terápia napjaink egyik legígéretesebb rákkezelési módszere, ám a „mellékhatásairól” még nem tudni mindent. A kezelés során ugyanis erősen sugárzó „leányelemek” is keletkeznek, amelyek a célzott területen kívül is okozhatnak károsodást. Magyar kutatók most olyan kísérletben vettek részt, amely segít nyomon követni ezeket a radioaktív elemeket.
Cseppet sem megszokott okból hívtak vissza egy nyers garnélarákot a boltok polcairól Amerikában: az ugyanis Cézium-137-tel lehet szennyezett.
Dél-koreai kutatók a korábbról már ismert bétavoltaikus hatást használták fel, és egy olyan parányi akkumulátor prototípusát készítettek el, amelyet sohasem kell feltölteni, mégis folyamatosan adja az energiát, gyakorlatilag tehát örökéletű.
Fényt állít elő, és hasznosítja napelemmel az az akkumulátor-megoldás, amit amerikai kutatók dolgoztak ki.
Tudományos és orvosi alkalmazásban is fontos szerepe lehet annak az új telepnek, ami a radioaktivitást hasznosítja, és még biztonságos is.
Számos területen bizonyulhat hasznosnak az az apró és kis energiát igénylő lapka, ami képes érzékelni, és pontosan mérni a radioaktív sugárzást.
Tisztítást és beolvasztást követően hétköznapi használati tárgyakat csinálnának a franciák az atomerőműben szennyeződött fémhulladékokból. Az ötlet nem mindenkinek nyerte el a tetszését.
Számos alkalmazásban lenne hasznos egy olyan akkumulátor, amit gyakorlatilag sosem kell cserélni. Két, amerikai központú cég most épp ezen dolgozik, méghozzá nukleáris energia felhasználásával.
Kína önző és felelőtlen cselekedetnek minősítette, hogy a következő 30 évben több mint egymillió tonna, az atomerőműben tárolt vizet fognak az óceánba engedni.
Az orosz politikusok után most már Orbán Viktor és a kormányzati kommunikáció is azzal rémisztgeti a világot, hogy a britek által Ukrajnának átadandó, szegényített uránt tartalmazó lövedékek használata közelebb viszi az emberiséget az atomháborúhoz. Sajnálatos, hogy Magyarország ismét átveszi az orosz propagandát, már csak azért is, mert ezeknek a lőszereknek semmi közük sincs az atomháborúhoz. Pár évvel ezelőtt még az orosz TASZSZ hírügynökség is azzal dicsekedett, hogy a legújabb orosz harckocsik képesek a szegényített uránt tartalmazó lőszer kilövésére, és ez semmilyen nemzetközi szerződésbe nem ütközik.
Egyes szívbetegségek esetében az egészen alacsony dózisú sugárzás is jelentősen növelheti a kialakulás kockázatát, mutat rá egy nemzetközi tudósokból álló csapat új tanulmánya.
Az AFP hírügynökség belga tényellenőrző csapata szerint semmit sem bizonyít az a felvétel, ami azt akarja elhitetni, hogy radioaktív a Panzani tésztája.
Magyar kutatók újfajta detektort fejlesztenek a radioaktív sugárzás mérésére. A debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai egy különleges ásványcsalád, a perovszkitok tulajdonságait vizsgálták.
Százhetven éve, 1852. december 15-én született Antoine Henri Becquerel Nobel-díjas francia fizikus, a radioaktivitás jelenségének felfedezője. A jelenség nevét azonban nem ő, hanem Marie Curie adta.
Az 1801-ben felfedezett Ceres törpebolygó geológiai aktivitásának titkát egy számítógépes modell mutatta meg.
Aszódi Attila nukleáris szakértő végigvette, mennyire van szükség a jódtablettára vagy épp egy sugárzásmérő eszközre.
Egy ásványgyűjtő rendelt Olaszországból két kalcitdarabot, az jelezhetett be.
Az illetékesek szerint az incidens komoly, de a lakosság nincs és nem is volt veszélyben.
Kis mértékben megemelkedett a radioaktivitás Finnországban és Svédországban, a térség államai szerint a szennyezés Nyugat-Oroszország felől érkezett.
