Regényeket írt, irodalmi szalonja volt, lapot alapított, feleségül ment egy Batthyány grófhoz, ám amikor úgy döntött, hogy a Budai Népszínház dívája lesz, az arisztokrácia kitaszította soraiból.
Apraxin Júlia grófnőt talán helyénvalóbb volna európai fura szerzetnek nevezni, mint budapestinek, hiszen azon három év alatt, amíg ő itt élt, a várost még nem is így hívták, és utána már Franciaországban kereste a szerencséjét, majd Spanyolországban telepedett le. Mégis, a budai magyar nyelvű sajtót és részben a budai magyar nyelvű színjátszást is ő teremtette meg, ezért talán megengedhetünk neki némi budapestiséget, annak ellenére, hogy életének csak egy igen kis részét töltötte ebben a városban.
| Budapesti fura szerzetek |
A hvg360 sorozatában olyan embereket kerestünk, akik valamilyen módon kilógtak a maguk korszakának normái közül. Korhelyek, krakélerek, hazárdőrök, csodabogarak, lesz köztük nagyszívű svindler, gépészmérnökből lett slágergyáros, rabszolgából lett honvéd, a magyar kaméliás hölgy, a fogház kulcsát részegen elhagyó államfogoly, de bizonyos szempontból köztük a helye Deák Ferencnek is, aki egészen egyedi módon fektette be az örökségét. Az eddig megjelent cikkeket ide kattintva olvashatja el. |
Apraxin Júlia, vagyis pontosabban Julia Alexandrovna Apraxina 1830 októberében született Bécsben, egy ottani orosz diplomata, gróf Alexandr Petrovics Apraxin ezredes és Jelena Nyikolajevna Bezobrazova gyermekeként. Még egészen kicsi volt, amikor a szülei elváltak, apját, Apraxin ezredest az orosz források brutális dúvadként írják le, aki a birtokán élő nőket a szó minden értelmében a tulajdonaként kezelte, így gyakran ragadott el házas asszonyokat is férjüktől, hajadon lányokat is a szüleiktől. Emellett a Bécsben őt szolgáló francia személyzettől sem sajnálta a botot, ha neki nem tetsző dolgot cselekedtek. Apraxin grófot végül ezért éri idő előtt a halál is, a saját jobbágyai gyújtják rá a házát, de ekkorra már nem része sem gyermekei, sem volt felesége életének.
A frissen elvált Jelena asszony ugyanis egy kedves, közeli ismerősével köti össze az életét, gróf cseklészi Esterházy Józseffel, akivel csakhamar Bécsből a Pozsony melletti családi birtokra is költöznek, természetesen a kis Júliát is viszik magukkal. Vannak akik azzal magyarázzák a későbbi színésznőben megfigyelhető lángoló hazaszeretetet, hogy a valódi édesapja nem is Apraxin ezredes, hanem Esterházy gróf volt, ugyanakkor erre semmiféle bizonyítékunk nincsen. Ami pedig a lángoló hazafiságot illeti, annak csíráit valószínűleg nem nevelőapja plántálta belé, hiszen fennmaradt levelezésükben a korabeli arisztokrácia szokásainak megfelelően a franciát használják, Júliának valójában ez tekinthető az anyanyelvének, olyannyira ezt használja, illetve a németet, hogy arra sincs bizonyítékunk, hogy egyáltalán tudott-e oroszul.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
Az elítélt drogkereskedő adománya miatt tovább nőnek Babis esélyei.
