#Budapesti fura szerzetek

Budapesti fura szerzetek: Deák Ferenc, aki leginkább azt szerette, amikor békén hagyták
 

Budapesti fura szerzetek: Deák Ferenc, aki leginkább azt szerette, amikor békén hagyták

A haza bölcsét mindenki ismeri, ha máshonnan nem, a húszezresről biztosan és a többség azt is tudja róla, hogy meghatározó szerepet játszott az ausztriai uralkodóház és a magyar politikum közötti kiegyezés létrehozásában. Azt azonban már kevesebben tudják róla, hogy még 50 éves korában is a botrányos életű nagyanyja által felhalmozott adósságok csapdájában volt kénytelen élni, aminek azzal vetett véget, hogy pénzzé tette a vagyonát, kifizetett mindenkit és a maradékból élethossziglan beköltözött az angol királynőhöz címzett fogadóba.


Budapesti fura szerzetek: Egressy Gábor, a sztárszínész és forradalmár, aki élete végéig felelősnek érezte magát Petőfi Sándor halála miatt
 

Budapesti fura szerzetek: Egressy Gábor, a sztárszínész és forradalmár, aki élete végéig felelősnek érezte magát Petőfi Sándor halála miatt

A XIX. századi magyar történelem tele van szinte valószínűtlenül fordulatos életutakkal, ilyen Petőfi Sándor közeli barátjáé, Egressy Gáboré is, aki a reformkori Pest-Buda egyik legfelkapottabb színészéből lett forradalmár, majd kormánybiztos, ezután gerillavezér a tavaszi hadjáratban. Ő volt az, aki 1849 nyarán kimozdította Petőfit a mezőberényi elvonulásából, hogy elkísérje Erdélybe, és ezt a költő tragikus sorsa miatt sosem bocsátotta meg magának. Mindezek ellenére alig egy évvel barátja halála után Egressy már az osztrák titkosrendőrség ügynökeként tevékenykedett, majd élete végén a magyarországi színészképzésben szerzett magának elévülhetetlen érdemeket.


Budapesti fura szerzetek: A bivalyerős Czája-fivérek
 

Budapesti fura szerzetek: A bivalyerős Czája-fivérek

A magyar profi birkózás történetét nem lehet megírni anélkül, hogy ne említenénk meg a négy Czája-testvért, akik – amellett, hogy véresen komolyan vették a mesterségüket – igazi rejtői figurák voltak. Eredetileg cirkuszokban birkóztak, egyikük, Czája János még a cirkuszigazgatóságig is elvitte, de a küzdőtéren nyújtott teljesítményük mellett az éjszakai életben is hírhedtek voltak a fegyelmező jelleggel kiosztott hatalmas pofonjaikról.


Budapesti fura szerzetek: Puella Classica, a művelt rosszlányból lett vallásos szlovák irodalmár
 

Budapesti fura szerzetek: Puella Classica, a művelt rosszlányból lett vallásos szlovák irodalmár

A századfordulós évek fővárosi kávéházainak elnyűhetetlen bútordarabjaként élt a magát Puella Classicának, vagy olykor, bizalmasabb környezetben Laurának nevező nő, aki nem a szépségével, hanem a nem mindennapi műveltségével hódított. Udvarlói, amennyiben óhajtották, akár latinul vagy ógörögül is társaloghattak vele, mielőtt a tárgyra tértek, és mindez zavartalanul zajlott a régi Magyarország 1918-as összeomlásáig, ami után már egészen más szerepben jelenik meg a szemünk előtt a nő, akit valójában egyáltalán nem Laurának hívtak.


Budapesti fura szerzetek: Podmaniczky Frigyes, a Kockás Báró, aki feltette Európa térképére a magyar fővárost
 

Budapesti fura szerzetek: Podmaniczky Frigyes, a Kockás Báró, aki feltette Európa térképére a magyar fővárost

A XIX. század második felében aligha lehetett úgy főúri társaságot találni Budapesten, hogy abban egy idő után ne tűnt volna fel hórihorgas termetével, császárszakállával, a lehetetlen és egyben jellegzetes pepita öltözékében Podmaniczky Frigyes báró, aki két dolgot szeretett rajongva egész életében: a nőket és a fővárost.



Budapesti fura szerzetek: dr. Réthy László muzeológus, a lóf*szok felkent költője
 

Budapesti fura szerzetek: dr. Réthy László muzeológus, a lóf*szok felkent költője

A századfordulós akadémiai elit tagja volt, nemzetközi szinten is jegyzett, nagy tekintélyű tudós, akinek álnéven írt, nyomdafestéket nem tűrő és ezért hivatalosan kiadatlan pornográf, máskor csak viccesen obszcén verseit generációkon keresztül adták kézről kézre a főváros egyetemistái. Így vált Réthy László, pontosabban Lőwy Árpád a budapesti, szájhagyomány útján terjedő diákirodalom meghatározó költőjévé.


Budapesti fura szerzetek: Kozarek Ferenc, az első állami hóhér
 

Budapesti fura szerzetek: Kozarek Ferenc, az első állami hóhér

Mindig kifogástalanul öltözködött, ő volt az első, aki szakított a szakmájára jellemző díszes vörös, illetve fekete ruházattal, és helyette többnyire frakkot, cilindert és glaszékesztyűt viselt. A hóhérok iránti borzongató kíváncsiság hírességgé tette, ám ő inkább kerülni igyekezett a rivaldafényt, különösen a győri csoda után, amikor megesett vele az a csúfság, hogy az általa felakasztott rablógyilkos, miután levették a bitófáról, egyszer csak feltámadt. Felkavaró, olykor az ítéletvégrehajtás technikai részleteibe is belebonyolódó portrénk következik.


Budapesti fura szerzetek: Thaisz Elek, a bűnöző rendőrkapitány, aki végül az Operaház megnyitásába bukott bele
 

Budapesti fura szerzetek: Thaisz Elek, a bűnöző rendőrkapitány, aki végül az Operaház megnyitásába bukott bele

Részt vett több Habsburg-ellenes összeesküvésben, a szabadságharc után börtönbüntetést is szenvedett, Kossuth mégis meg volt győződve róla, hogy az osztrákok besúgója volt. Thaisz Elek neve rendőrkapitányként összeforrt a Budapestet a korszakban keresztül kasul behálózó korrupcióval, a főkapitányság prostitúcióval foglalkozó ügyosztályát jóformán arra tartotta, hogy védelmi pénzt szedjen a bordélyoktól, de tehette, mivel a koronázás alkalmával megmentette Ferenc Józsefet a megszégyenüléstől és ezért sokáig érinthetetlennek bizonyult.


Budapesti fura szerzetek: Sértő Kálmán, a magyar Villon, aki a nyilasok háziköltőjeként végezte
 

Budapesti fura szerzetek: Sértő Kálmán, a magyar Villon, aki a nyilasok háziköltőjeként végezte

A népi mozgalom ígéretes parasztpoétát látott benne, támogatói között ott volt Féja Géza, Illyés Gyula, de az urbánus mecénás Hatvany báró is pártfogolta, ám ünnepelt költő csak a nyilasok között lehetett. Sértő Kálmán meg leginkább dicsőségre vágyott, ami azonban kérészéletűnek bizonyult, a politikai eltévelyedéséért pedig száműzték a magyar irodalmi panteonból.