Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Politikai úton is el lehet érni, hogy az oroszok demilitarizálják a Krímet – mondta Volodimir Zelenszkij egy vasárnap a Youtube-ra felkerült interjújában. A kijelentést akár meghökkentőnek is nevezhetjük, lévén, hogy az ukrán vezetés egyetlen, gyorsan lekevert és később ismertetendő kivétellel, konzekvensen a Krím fegyveres felszabadítása mellett tört lándzsát.
Ez persze a politikusok részéről nem meglepő, hiszen egy évvel a háború kitörése után az ukrán lakosságnak a 80 százaléka volt azon a véleményen, hogy a kormánynak minden eszközt és lehetőséget megragadva küzdenie kell a Donbasz és a Krím visszaszerzéséért. Ez az arány ráadásul lényegesen magasabb volt, mint amiket az orosz inváziót megelőző években mértek a témában.
Mi lehet akkor az oka annak, hogy Zelenszkij a korábbiaknál puhább álláspontot képviselt most a kérdésben és mennyiben lehet a kijelentés mögött az ukrán háborús vezetés esetleges kompromisszumkészségét tetten érni?
