Ajándéklink létrehozása

Könyveket átírni utólag, ideológiai alapon – mi a helyzet ezzel Magyarországon?

Magyarországot nem érte el a könyvek sértődésmentesítésének hulláma – itt még azt sem szerkesztik át a szövegekben, amit kellene.

Szabad-e irodalmi alkotások szövegét átírni ideológiai, társadalmi érzékenységekre való tekintettel? Nyugaton ez egyre gyakoribb az erőre kapó, balosként besorolható woke (éber, öntudatos) irányzat hatására. Idehaza azonban nem várt helyről érkezett csattanós hozzászólás a vitához. Mint május közepén kiderült, egy katolikus kiadású középiskolai irodalmi gyűjteményben jelent meg Kiss Judit Ágnes egy verse módosított szöveggel: „meleg” helyett „magyar” került az egyik sorba. Hamar tisztázódott, hogy a kiadó jóhiszeműen tévedett. Mások által hamisított szöveget vettek át, ezért a hibát a legközelebbi kiadásban (és online addig is) korrigálták. Az átírás egy önmegjelölése szerint keresztény, konzervatív portál, a szozat.org műve volt, nem is titkoltan meggyőződési okból.

Augusztusi interjúnk Kiss Judit Ágnessel:

„A szektánkban azt tanították, olyan nincs, hogy egy férfi és nő együtt járnak"

„Nem ismerek olyan kollégát, aki csak a tanári fizetéséből él” – mondja Kiss Judit Ágnes író, költő, aki ugyanakkor nem a fizetések miatt mondott fel júniusban tanári állásából. Új regénye, az Egy nőalak szürke kontúrja egy gyerek szexuális bántalmazásáról, családon belüli erőszakról és egy elnyomó szektáról szól; mindezeken kívül az ország elhagyásáról is beszélgettünk vele. Interjú.

Az eset nem teszi egyszerűbbé a jelenség megítélését, bár az itthoni gyakorlat igen távol áll a szinte mindennapos amerikai, nyugat-európai érzékenységi szövegmódosításoktól.

Nehéz ugyanakkor eltekinteni néhány – más kategóriába tartozó – fejleménytől: a szórványos könyvdarálásoktól és az utóbbi időben a konzervatív kormányzati ideológiának alárendelt, törvényileg előírt könyvesbolti fóliázásoktól.

Hozzászólások