Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen a Tabánban, az Attila úton.
Krúdy Gyula szerint a Tabán a „céltalan csavargások és még céltalanabb üldögélések hazája” – volt ez így, amikor még minden második sarkon egy vendéglő, kiskocsma, legalábbis borozó várta az éhes-szomjas lődörgőket. S ahogy csak nyomokban maradt meg a régi városrész, úgy fogyatkoztak a vendéglátóhelyek is. A Tabán főutcáján, az Attila úton (első nyomvonalát 1774-es térkép jelzi, még tényleg Hauptstrasse, vagyis Fő utcaként, ami 1894-re érdemelte ki a körút minősítést) mindenesetre a múlt század második felétől az ezredfordulón is túl biztos pontnak tűnt a Tabáni Kakas nevű műintézmény, úgy is mint a szocialista vendéglátás hagyományos, magyaros bástyája.
Aztán egyszer csak lehúzták a redőnyeit. Néhány évnyi szünet után, 2018-ban felébresztette egy régivágású „motoros”, aki hosszú évekig a bécsi Mátyás Pincében meg patinás budapesti éttermekben szakácskodott, szolgált fel, és erős nosztalgiát érzett az efféle vendéglátás iránt. Bizonyos Tóth úr manapság is a nap nagy részében ott ül a konyha melletti első kockás abroszos asztalnál, és laptopjából fel-fel pislantva tartja szemmel birodalmát, meg alkalomadtán tolja arrébb dossziéit, hogy helyet szorítson a személyzeti kosztosoknak.
Minket ezúttal nem annyira a „céltalan csavargás”, mint inkább a nagyon is szándékos üldögélés hozott ide az idei tél első igazi havas napján. Naná, hogy uzsonnaidőben. Az utolsó kései ebédelő már éppen vette a kabátját, így jó sokáig csak mi birtokolhattuk az éttermet, megosztva szűk társas magányunkat Szotyi kutyával (a cég alkalmazottja a deklaráltan kutyabarát helyen) és egy igen kedves, készséges fiatal pincérrel. Jól is jött, hogy válogathattunk a szabad asztalok közül, és húzódhattunk közelebb a konyhához, pulthoz némi melegségre vágyva. Mi tagadás, a helyiség nagy részében kifejezetten hideg volt.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
