Gáspár Máté, az Örkény Színház új igazgatója: A közönséget könnyebb megszólítani, ha köze van egy előadás témájához

HVG: Külföldön nem ritka, de Magyarországon szinte példátlan, hogy egy színház igazgatójának visszavonulása előtt több mint egy évvel kiválasztják az utódját a zökkenőmentes átadás-átvétel érdekében. Hogyan, mikor és ki kérte fel, hogy pályázzon az Örkény Színház vezetésére?

Gáspár Máté: Mácsai Páltól jött a felkérés, és ő kezdeményezte a fenntartónál, hogy hosszabb idő álljon rendelkezésünkre, hiszen én nem az Örkényből érkezem.

HVG: Sőt nem is a kőszínházi világból. Nem lesz ez nehézség önnek? A társulat  nem tart attól, hogy a független színházi gondolkodással mindent felforgat?

G. M. : Az első kérdésem az volt, hogy a színház kiszemelt művészeti vezetője, Polgár Csaba és a társulat mit szól a felkérésemhez, hiszen ellenükben nem vállaltam volna el. A velük folytatott beszélgetések azonban megnyugtattak, hogy támogató közeg vár. Valóban egy percet sem dolgoztam hagyományos kőszínházban, de Mácsai felkérése arról szólt, hogy az Örkénynek az elkövetkező időszakban még korszerűbbnek, nyitottabbnak, európaibbnak, a szó jó értelmében provokatívabbnak kellene lennie. Ebben az én tapasztalataim bizonyára segítenek.

Gyakran mondjuk, hogy a függetlenek megtermékenyítik a kőszínházi gondolkodásmódot és gyakorlatot, de szerintem ez fordítva is lehetséges. Sőt alapvetően úgy érzékelem, hogy a vállalati és civil szférában egyaránt elmosódnak a korábbi merev szervezeti keretek, kialakulnak az egymástól tanulás rutinjai. Engem épp az érdekel ebben a feladatban, hogy egy intézményi bázison működő színházból hogyan lehet nyitott, társadalmi jelenségekre reflektáló szellemi műhelyt, kulturális közteret létrehozni, ami visszahat a városra is. Ebben korábban nagyobb volt a függetlenek mozgástere, de itt és most már szinte csak intézményi háttérrel lehet megvalósítani.