Egy legendás komédiaszerző már 300 éve felfigyelt a kóros hazudozás jelenségére
1 perc
2024.02.29. 16:30
Carlo Goldoni A hazug című fergeteges vígjátéka a Pesti Színházban tekinthető meg.
Fejlődő országokban gyakori betegség terjed Magyarországon: mi a teendő, ha hepatitiszes van a családban?
egészségügyJelentősen megugrott Magyarországon a vírusos májgyulladások száma az utóbbi időben, és várhatóan az esetszám tovább fog növekedni. A betegség ellen van védőoltás, de kell-e azonnal vakcináért rohanni?
Dobszay János: Miért veszélyes az alkotmányba írni a teremtéstörténetet?
belpolitikaAlapvetően erkölcstelen húzással tenné a magyar jog részévé a kormány a Bibliát, pontosabban azt a – még teológusok szerint is szimbolikus – leírást, hogy Isten, miután megteremtette a Földet, megalkotta a férfit, majd annak oldalbordájából a nőt. Hitbeli meggyőződések alaptörvénybe írásával a hatalom látszólag meghatározott egyházak kedvében jár, valójában viszont mérhetetlen kárt okoz (nekik is).
Nathalie Tocci a Guardianben: Új Európa születik Putyin háborúja és Trump árulása nyomán
lapszemleAz olasz Külpolitikai Intézet igazgatója úgy látja, hogy az EU-nak megvannak a trójai falovai és összeomlott a NATO tartópillére, ám az európai szövetségeseket összefogja egy sürgős, közös cél.
Az új normalitás az EU-ban: Hogyan neveld az Orbánodat?
Európai UnióA tagállamok Magyarország nélkül fogadtak el egy 14 pontos állásfoglalást Ukrajnáról a csütörtöki EU-csúcson. Megismétlődött az a forgatókönyv, amit két hete a rendkívüli, Ukrajnáról és a közös védelemről szóló találkozón már teszteltek és működött.
„A nők jogainak korlátozása ugyanazzal a szadizmussal folyik, mint annak idején a boszorkányüldözés”
kultúraAz ezredforduló óta egyre nő a nők elleni erőszakcselekmények száma világszerte. A boszorkányüldözésektől a nőgyilkosságokig című könyvében Silvia Federici azt állítja, ezeknek hasonlóak az okaik, mint a XVI–XVII. században a tomboló boszorkányüldözésnek voltak. Sőt, a boszorkányüldözés újabb korszakát éljük, mondja interjúnkban.
Vissza a jövőből: mit látszik majd belőlünk, ma élő emberekből?
instant tudományBetondarabokból, megkövesedett műszálas ruhákból és sörösdobozokból, valamint mérhetetlen mennyiségű csirkecsontból kell majd a távoli jövő őslénykutatóinak következtetéseket levonniuk az emberiség XXI. századi civilizációjáról – állítja két brit paleobiológus. De mit tanulhatunk ma a fosszilizáció folyamatának megértéséből?