Duda Ernő genetikus: "Igyekezzünk jóban lenni baktériumainkkal! És mosolyogjunk, csak semmi stressz!"

Az emberi szervezet egy biocönózis, amelyben az ember együtt él számtalan baktériummal, egysejtű gombákkal, egysejtűekkel, emberi- és baktériumvírusokkal. Ezt nevezzük mikrobiomnak. Az emberiség negyedmillió éves története során a rovarok (pl. bolhák, tetvek) és férgek (pl. galandféreg) is állandó társaink voltak és óriási jelentőséggel bírtak (gondoljunk csak a bolha terjesztette pestisjárványokra), csak az elmúlt száz évben szorultak vissza a civilizált országokban.

Egy emberi szervezetben a baktériumok és az Archeáknak nevezett, sejtmag nélküli lények, együttesen a prokarióták vannak legtöbben, sejtjeik száma nagyjából megegyezik az emberi sejtek számával. Régóta tudjuk, hogy vitaminokat és egyéb fontos vegyületeket állítanak elő, segítenek nehezen emészthető a táplálékok lebontásában, életfontosságú faktorok előállításába, mérgező növényi anyagok lebontásában és a kórokozó baktériumokkal szemben is védenek bennünket.

Az utóbbi évtizedekben fedeztük fel, hogy ezen kívül fontos szerepet játszanak az immunrendszer kifejlődésében és oktatásában (ki barát, ki ellenség), hogy beleszólnak génjeink működésébe, sőt, az agyműködésünk be is. Ez utóbbi aktivitásukról fogunk egy kicsit részletesebben szólni ebben az írásban.