1. Tartsuk tiszteletben a gyerekeink valóságát, és feltételezzük a legjobbat róluk!

Figyelünk-e igazán a gyerekünkre, vagy csak a „legjobbat akarjuk neki”? Ha nem próbáljuk megérteni, hogy mit él meg, mi van a szavai, véleménye, reakciói, tettei mögött, akkor a legjobb szándékkal is csak frusztráljuk, ha nem feltételezzük a legjobbat róla, akár depressziót, szorongást vagy agressziót válthatunk ki belőle. Erica Reischer pszichológus és nevelési tanácsadó stratégiája és tippjei a boldog és sikeres gyerekek neveléséhez.

  • HVG Pszichológia 360 HVG Pszichológia 360
1. Tartsuk tiszteletben a gyerekeink valóságát, és feltételezzük a legjobbat róluk!

Egészen addig könnyűnek tűnik tiszteletben tartani a gyerekeink valóságát, amíg rá nem döbbenünk, hogy az mennyire különbözik a miénktől. Tiszteletben tartani az általuk érzékelt valóságot azt jelenti: engedjük, hogy tőlünk eltérő módon lássák, tapasztalják, ítéljék meg a dolgokat, ennek pedig az egyik legfőbb eszköze az empátia.

A túlbuzgósághoz hasonlóan a gyerekeink által érzékelt valóság figyelmen kívül hagyása szintén olyasvalami, amit általában tudattalanul teszünk. Igencsak oda kell figyelnünk, hogy megértsük, hogyan is szoktuk szándékaink ellenére figyelmen kívül hagyni vagy megkérdőjelezni az érzéseiket, a véleményüket.