Fordulóponthoz érkezett a gázai háború, a Rafah elleni támadás próbára teszi az amerikai–izraeli kapcsolatokat, miközben megkérdőjeleződött, hogy Izrael legyűrheti-e a Hamászt.
Az izraeliek készek a körmükkel is tovább harcolni – vágott vissza múlt héten Benjamin Netanjahu kormányfő Joe Biden amerikai elnöknek, aki a fegyverszállítások korlátozását helyezte kilátásba a Rafah elleni teljes körű offenzíva esetén.
A Hamász szélsőséges palesztin szervezet utolsó bástyájának tartott gázai városban és környékén 1,4 millió palesztin lakos zsúfolódott össze, és Washington hetek óta ellenzi a palesztin civilek biztonságának garantálása nélkül a szárazföldi rohamot. Az amerikaiak egy fegyverszállítmányt már le is állítottak, 1800 darab 2000 font (908 kg) és 1700 darab 500 font (227 kg) súlyú bomba szállítását szüneteltették. A katonai zsargonban Mark 80 és Mark 82 típusú lövegek úgymond „általános célzatúak”, és épületekre ledobva igen nagy pusztítást végeznek. A The New York Times vizsgálódása decemberben arra jutott, hogy a legtöbb palesztin civil életét követelő támadások némelyikét a nagyobbik bombával hajtották végre.
Kormányzóképes erőként igyekezett látni és láttatni magát hétvégi, nagykanizsai kongresszusán a Tisza Párt, amelynek már a választási programja is körvonalazódik. A kormány sem tétlen azonban, friss ígéreteivel pedig nyilvánvalóan a választási eredmény befolyásolása a cél.
Egy szakértő elmagyarázza, mely helyzetekben érdemes a sofőröknek inkább a megérzéseikre hallgatniuk.
Szerintük korlátozták, hányan kaphatnak béremeléssel járó kiváló minősítést.
A tárcavezető nem tervezi, hogy a választás előtt extra szabadságot vesz ki.
