A Balaton környékén jó pár helyen nem kérnek a NER-elit nyomulásából

Keszthely városát 18 évig irányították fideszes politikusok, köztük Nagy Bálint, aki a jelek szerint elszámolta magát, amikor a város teljes vízpartját fejlesztési területté minősítette. Nagy két éve lett polgármesterből államtitkár, helyét a térség kormánypárti nagy öregje, Manninger Jenő vette át. A beruházások közben el is kezdődtek – nem meglepetés, hogy kik profitálták belőlük a legtöbbet. A kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a körei a keszthelyi jachtkikötő megszerzésével léptek be a Balatont felvásárók társaságába, de a város „fejlesztői” között feltűnt Mészáros Lőrinc, Szíjj László és a hévízi fideszes Gelencsér család neve is.

A keszthelyiek azonban nem vették jó néven az egész pályás letámadást, amire az is rátett egy lapáttal, hogy a választások előtt derült ki: megszűnik a városi kórházban a szülészeti osztály. Így októbertől a civil Tóth Gergely veszi át a polgármesterséget. A közgyűlésben is felcserélődtek az erőviszonyok: a Tóth mögött álló Városukért Tenni Akarók (Vártak) civil szervezet tagjai közül heten kaptak képviselői megbízást, míg a Fideszből mindössze hárman kerültek be a közgyűlésbe.

A balatonalmádi kormánypárti vezetést szintén civilek váltották le. A közbeszerzési botrányba keveredett Fabó Péter helyett Bercsényi László (Közösségünk Almádiért) lesz a település vezetője. Történt ugyanis, hogy a polgármester cége két közbeszerzést is megnyert a tavaly megrendezett Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat forrásaiból. A lebonyolító a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. volt, márpedig a részben állami vállalat tulajdonosai között ott van a balatonalmádi önkormányzat is. Fabó a közösségi oldala tanúsága szerint is jó viszonyt ápolt a programsorozat kormánybiztosával, Navracsics Tiborral. Bár a polgármester nem látta összeférhetetlennek a megbízását, a választóknak fejlettebb volt az erkölcsi érzékük, és leváltották Fabót a város éléről.