Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
„A politikusok általában úgy beszélnek a jövőről, hogy Átlagisztánban fogunk élni, minden olyan átlagosan megy majd tovább, mint addig. Annak idején én is ezt tettem. Aztán egyszer csak Extrémisztánban találják magukat, beüt egy pénzügyi válság, egy Covid, egy háború, és minden prognózis felborul. Akkor megmagyarázzák, hogy mindenki más felelős azért, ami bekövetkezett, csak ők nem” – aktualizálta Nassim Nicholas Taleb libanoni-amerikai esszéista és kockázatelemző A fekete hattyú című könyvét László Csaba címzetes egyetemi tanár Nyíregyházán, a Magyar Közgazdasági Társaság idei vándorgyűlésén.
A korábbi pénzügyminiszter részletes adatokkal igazolta, hogy a pandémiát követő két évben a magyar gazdaság a térségben a leggyengébben szerepelt: inflációs rekorder volt, az államháztartás és a fizetési mérleg hiánya kiugróan nagyra duzzadt, az eladósodottság úgyszintén, és a hosszú lejáratú állampapírok hozama is kiemelkedett a mezőnyből.
Az idézet részben az előtte felszólaló Varga Mihály pénzügyminiszternek szólt, aki szűk fél órával korábban változatosan érvelt amellett, mennyire indokolt volt a világjárvány alatt és után, valamint 2023-ban is minden előzetes tervet és költségvetési törvényt meghazudtolóan nagy hiányt összehozni az államháztartásban. Ha nem ezt tesszük, még súlyosabb gazdasági visszaesés következett volna be – nagyjából ez volt előadásának a fő üzenete.
Extrémisztán Vargával ellentétes pólusát Matolcsy György, az MNB elnöke képviselte, aki egy nappal korábban az egész beszédét annak szentelte, hogy bizonyítsa: 2021 után hibás gazdaságpolitikai fordulat következett be.
