Az újabb balti-tengeri szürkezónás támadás után feltartóztatták a tenger alatti kábelek megrongálásával vádolt kínai szállítóhajót. A kritikus infrastruktúrának számító kábelek rendkívül sérülékenyek, és másfél évszázada adják a globális kommunikáció gerincét.
Amióta a svéd és finn fegyveres semlegesség feladásával a geopolitikai rivalizálás középpontjába került Balti-tengert Oroszországon kívül csak NATO-tagok veszik körbe, egymást érik a feszültséget fokozó incidensek. Már a finn és a svéd NATO-csatlakozás előtt felrobbantották az olcsó orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékeket, s máig rendszeres a GPS-jelek zavarása, ami összefüggésben áll az ukrajnai háborúval. Legutóbb pedig a térség országainak felénél átmenetileg lekapcsolta az internetet egy kínai szállítóhajó a szándékos szabotázsnak tekintett akciójával, amelyet még nem kevés homály övez.
November 17-én elszakadt a Litvániát a svédországi Gotland szigettel összekötő BCS East-West Interlink nevű vezeték, majd 24 órával később a Finnországot és Németországot összekötő C-Lion1 tenger alatti telekommunikációs kábel is felmondta a szolgálatot. Az adatforgalmat túlnyomórészt gyorsan át tudták terelni más útvonalakra, míg a sérült kábelek javítása az előrejelzések szerint gyors lesz. Az északi országok vezetői nyilatkozataik szerint nehezen tartják elképzelhetőnek, hogy puszta balszerencséből fakadóan szakadt el két egymás melletti kábel egy nap eltéréssel. Így tartja magát a gyanú, hogy
az optikai adatkábelek úgynevezett szürkezónás támadás áldozatai lehettek.
A szabotázzsal vádolt hajó is maradt a Balti-tengeren, még ha nem is önszántából.
Miért köszönheti a házát Amy Heckerling John Travoltának és Bruce Willisnek? Mit tapasztalt női rendezőként Hollywoodban? Hogyan fedezte fel Sean Pennt és Alicia Silverstone-t? És miért volt fontos, hogy Phoebe Cates ledobja a bikinifelsőjét? A Nicsak, ki beszél! és a Spinédzserek író-rendezőjével beszélgettünk.
