Nem egy „hiperaktivitási járvány” okozta az ADHD-val diagnosztizáltak számának megugrását, hanem tudományos és társadalmi tényezők – állítja egy svéd kutató.
Elavult adat, hogy a gyermekek körében nagyjából 5–6 százalék a figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral küzdők aránya. Az Egyesült Államokban 2022-ben már 11,4 százalékot mértek, és a svéd egészségügyi hatóságok is hasonló adatokat találtak, ráadásul ott három év alatt 50 százalékkal nőtt az ilyen diagnózisok száma. Az angol betűszó alapján ADHD-nek nevezett tünetegyüttes nem betegség, inkább állapot, amelynek jellemző tüneteit (impulzivitást, hiperaktivitást, figyelemzavart, koncentrációs nehézségeket) a magasabb szintű mentális folyamatokért felelős agyi területek eltérő működésére vezetik vissza, de máig nem tisztázott, hogy ezt mi váltja ki.
Régóta határérték felett mozgott az összkoleszterinszintem, és egy nap eljött az a pont, amikor úgy éreztem, harmincasként változtatnom kell az életemen ahhoz, hogy idős koromban is egészséges maradjak. Így sikerült megtennem az első lépéseket.
„Mindent megtettetek, hogy ártsatok a fiataloknak. Hoffmann Rózsától Balog Zoltánon át odáig, hogy bekúrtátok inkább az egész oktatást a rendőrség alá, mert más tervetek nem is volt, mint hogy kuss legyen.”
Három másik, magyar érdekeltségű ügyben is előreléptek.
Ajánló a HVG legfrissebb számából.
