Hiába zárta el az USA a legfejlettebb technológiáktól a kínai mérnököket, így sem sikerült megfojtania a távol-keleti nagyhatalom mesterségesintelligencia-iparát. A DeepSeek-sztori eddigi legfőbb tanulsága, hogy az eddig képzelthez képest sokkal olcsóbban is össze lehet hozni csúcsközeli teljesítményt. De hogy sikerült ez Kínának? És mit jelent ez a globális MI-iparnak?
Egy pillanat alatt a feje tetejére állt a mesterséges intelligencia világa, amikor a kínai DeepSeek szinte a teljes ismeretlenségből érkezve bemutatta saját MI-modelljét, amely a jól ismert nagy, nyugati modellekhez képest a számítási kapacitás töredékével, vagyis sokkal olcsóbban működik, az eddigi ismeretek szerint mégis szinte mindent tud, amit az amerikai nagyágyúk.
Azonnal beindult a techmészárszék, a legnagyobb társaságok részvényei óriási zuhanást produkáltak, miután az R1 nevű modell a hétvége folyamán az iPhone-ok leggyakrabban letöltött ingyenes chatbot-alkalmazásává lépett elő. A legnagyobb vesztes az Nvidia volt: a chipgyártó tőkeértéke a New York-i tőzsde történetében példátlan mértékben, 589 milliárd dollárral csökkent egy napon belül.
Az Nvidia zuhanása 17 százalékos volt. A Google-anyacég Alphabet és a Microsoft 3-3 százalékot zuhant, ám ez is 100 milliárd, illetve 7 milliárd dolláros értékcsökkenést jelentett. Az amerikai techcégek teljes mezőnye egyetlen nap alatt mintegy ezer milliárd dollárral lett szegényebb.
Nem csoda, hiszen a DeepSeek hirtelen becsapódása a lehető legkényelmetlenebb kérdéseket szegezi az iparág eddig érinthetetlennek tűnő amerikai játékosai felé.
Tényleg szükséges olyan gigantikus pénzeket beletolni a fejlesztésekbe, mint amilyenekkel a Biden-kormányzat és a most felálló Trump-kormányzat is támogatja a szektort?
És tényleg olyan bődületesen sok energiát kell, hogy felemésszen a munka, hogy annak kielégítéséhez már bezárt, régi atomerőműveket kell újraindítani, köztük egy blokkot az USA történetének legsúlyosabb atomkatasztrófája helyszínén?
Ha azt nézzük, hogy a hétfői kereskedési napon nem csak az MI-fejlesztők, de az atomipari cégek részvényei is megnyeklettek, mindkét kérdésre egyértelműnek tűnik a válasz. Aznap az atomenergia csiholásához szükséges uránt előállító Cameco részvényei 13 százalékot estek, az USA legnagyobb atomerőmű-üzemeltetője, a Constellation Energy 21 százalékot zuhant, a villamosenergia-termelő Vistra Corp pedig 28 százalékosat hasalt.
Joe Biden nemrég leköszönt amerikai elnök a kutatás-fejlesztés egyik legfontosabb területeként jelölte ki az MI-t. Abban az értelemben is, hogy raklapszám borította a szektor képviselőire a pénzt, és abban is, hogy minden tőle telhetőt megtett azért, hogy még azelőtt kizárja Kínát a versenyből, hogy eldördülne a startpisztoly.
Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Lehetséges forgatókönyvek.
Erről ír a világsajtó.
Donald Trump legutóbb a Juventus focistáit hozta kínos helyzetbe.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
A nemzetközileg elismert kutató 91 éves volt.
Többféle nézetben is rá lehet nézni az éppen közlekedő vonatokra.
