Az űrversenyhez hasonló pofára esés a DeepSeek sikere: szankcionált, olcsó kínai MI töri össze az amerikaiak álmait

8 perc

2025.01.29. 10:00

2025.01.29. 11:00

Hiába zárta el az USA a legfejlettebb technológiáktól a kínai mérnököket, így sem sikerült megfojtania a távol-keleti nagyhatalom mesterségesintelligencia-iparát. A DeepSeek-sztori eddigi legfőbb tanulsága, hogy az eddig képzelthez képest sokkal olcsóbban is össze lehet hozni csúcsközeli teljesítményt. De hogy sikerült ez Kínának? És mit jelent ez a globális MI-iparnak?

Egy pillanat alatt a feje tetejére állt a mesterséges intelligencia világa, amikor a kínai DeepSeek szinte a teljes ismeretlenségből érkezve bemutatta saját MI-modelljét, amely a jól ismert nagy, nyugati modellekhez képest a számítási kapacitás töredékével, vagyis sokkal olcsóbban működik, az eddigi ismeretek szerint mégis szinte mindent tud, amit az amerikai nagyágyúk.

Azonnal beindult a techmészárszék, a legnagyobb társaságok részvényei óriási zuhanást produkáltak, miután az R1 nevű modell a hétvége folyamán az iPhone-ok leggyakrabban letöltött ingyenes chatbot-alkalmazásává lépett elő. A legnagyobb vesztes az Nvidia volt: a chipgyártó tőkeértéke a New York-i tőzsde történetében példátlan mértékben, 589 milliárd dollárral csökkent egy napon belül.

Az Nvidia zuhanása 17 százalékos volt. A Google-anyacég Alphabet és a Microsoft 3-3 százalékot zuhant, ám ez is 100 milliárd, illetve 7 milliárd dolláros értékcsökkenést jelentett. Az amerikai techcégek teljes mezőnye egyetlen nap alatt mintegy ezer milliárd dollárral lett szegényebb.

Nem csoda, hiszen a DeepSeek hirtelen becsapódása a lehető legkényelmetlenebb kérdéseket szegezi az iparág eddig érinthetetlennek tűnő amerikai játékosai felé.

Tényleg szükséges olyan gigantikus pénzeket beletolni a fejlesztésekbe, mint amilyenekkel a Biden-kormányzat és a most felálló Trump-kormányzat is támogatja a szektort?

És tényleg olyan bődületesen sok energiát kell, hogy felemésszen a munka, hogy annak kielégítéséhez már bezárt, régi atomerőműveket kell újraindítani, köztük egy blokkot az USA történetének legsúlyosabb atomkatasztrófája helyszínén?

Ha azt nézzük, hogy a hétfői kereskedési napon nem csak az MI-fejlesztők, de az atomipari cégek részvényei is megnyeklettek, mindkét kérdésre egyértelműnek tűnik a válasz. Aznap az atomenergia csiholásához szükséges uránt előállító Cameco részvényei 13 százalékot estek, az USA legnagyobb atomerőmű-üzemeltetője, a Constellation Energy 21 százalékot zuhant, a villamosenergia-termelő Vistra Corp pedig 28 százalékosat hasalt.

Annyi energiát zabál az MI-ipar, hogy felélesztik az USA legnagyobb atombalesetének erőművét is

Évtizednyi bezárási hullám után kiszuperált erőművek újranyitásával elégítené ki a mesterséges intelligencia energiaigényét egy formálódó, új trend az Egyesült Államokban. Így lehel új életet a Microsoft a Three Mile Islandbe, de más társaság is megkötötte már a saját nukleáris bizniszét. A kritikusok aggódnak, mert az atomenergia csak a kibocsátástól mentes, a kockázatoktól nem.

Az elfuserált megfojtási kísérlet

Joe Biden nemrég leköszönt amerikai elnök a kutatás-fejlesztés egyik legfontosabb területeként jelölte ki az MI-t. Abban az értelemben is, hogy raklapszám borította a szektor képviselőire a pénzt, és abban is, hogy minden tőle telhetőt megtett azért, hogy még azelőtt kizárja Kínát a versenyből, hogy eldördülne a startpisztoly.