Trump ellenségnek tekinti Európát, amely még keresi az ellenszert

Az USA külpolitikáját is elérő Trump-tornádó örvényében igazodási pontokat keresők korábbi elnökökben igyekeznek felfedezni az előképét annak, amit a Fehér Ház jelenlegi ura művel. A vámfalak felhúzása, illetve a Grönlandra, a Panama-csatornára és Kanadára bejelentett igény az 1901-ben merénylet áldozatává lett republikánus

William McKinley imperializmusát idézi,

amikor is az USA kilépett a világpolitika porondjára és expanzióba kezdett. Majd a XX. század közepére a széteső Brit Birodalmat lehagyó nagyhatalommá vált.

Az Oroszországgal kapcsolatban Trump által néhány nap leforgása alatt végrehajtott meghökkentő fordulatban az elnököt mentegetők a szintén republikánus – pályafutását csúfos lemondással záró – Richard Nixont próbálják felfedezni, aki szintén meglepte a világot 1971-ben, amikor nyitott Kína felé, hogy leválassza Pekinget Moszkváról. A magyarázatot keresők abban bíznak, hogy Trump most fordítva, Moszkvát szeretné – Ukrajna gátlástalan beáldozása árán – elédesgetni Peking mellől, hogy aztán teljes erővel Kína ellen forduljon, amely a nukleáris arzenált leszámítva sokkal komolyabb kihívója lehet az Egyesült Államoknak, mint a Szovjetunió valaha volt.