Elég volt egyszer összeülnie Donald Trump kabinetjének, hogy az amerikai elnök bejelentse: korábbi fenyegetése, az EU-val szembeni vámháború valósággá válik. Azt egyelőre még homály fedi, hogy az amerikai elnök pontosan hogyan képzeli el az Európai Unióból behozott termékekre kivetett vámokat, de az a néhány részlet, amelyeket a szerdai kormányülésen elárult, megfelel a várakozásoknak.

Az új amerikai vezetés szemét elsősorban az európai autók szúrják.

Azt Donald Trump már a tavaly őszi kampányidőszakban is sérelmezte, hogy több európai áru érkezik az Egyesült Államokba, mint fordítva: az Eurostat adatai szerint az EU és az USA közötti áruforgalom 2023-ban 851 milliárd eurót tett ki, ebből 503 milliárd került Európából az Egyesült Államokba, míg 347 milliárdot szállítottak az ellenkező irányba. Az amerikai elnök azzal sem lő igazán mellé, ha az autóipart veszi célba, hiszen az USA-ba érkező európai export 41 százalékát a jármű- és gépgyártás teszi ki.

Mercedes-Benz-autókereskedés Chicagóban

AFP / Beata Zawrzel

Trump emellett azt vetette Európa szemére, hogy az EU egységesen 10 százalékos vámmal sújtja az unión kívülről behozott autókat, amely magasabb, mint az európai termékekre kivetett 2,5 százalékos amerikai vám – csakhogy ha az EU Trump követelésének engedve szintén 2,5 százalékra csökkentene az amerikai autók esetében, ugyanezt kellene tennie a kínai járművekkel is.

Az amerikai elnök azért is tarthatta indokoltnak, hogy a 10 százalékosnál is nagyobb vámmal vágjon vissza, mivel az európai termékeket hozzáadottérték-adó (ennek magyarországi megfelelője az áfa) sem sújtja az Egyesült Államokban, legalábbis szövetségi szinten, miközben Európában ez a 20 százalékot is meghaladja (Magyarországon 27 százalék). Trump rendeletében hivatkozott is erre a tényre, csak azt nem tette hozzá, hogy ez az adónem ugyanúgy sújtja a hazai és a külföldről behozott termékeket – ezt az Economist rótta fel az elnöknek.

Nekünk mennyire fájna?

Magyarország ugyan az EU teljes amerikai exportját tekintve elenyésző, valójában hazánk egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere az USA: az ENSZ adataiból dolgozó francia CEPII világgazdasági kutatóintézet szerint a teljes 2023-as magyar export mintegy 5 százaléka kötött ki az Egyesült Államokban, ezzel az USA Németország és Olaszország után a harmadik legfontosabb célpontja a kivitt magyar termékeknek. Ráadásul Magyarország kereskedelmi mérlege az USA-val szemben meglehetősen pozitív, mintegy két és félszer annyi termék kerül innen oda, mint fordítva, ami számszerűsítve 7,66 milliárd dolláros (közel 3000 milliárd forint) exportot és mintegy 2,92 milliárd dolláros (1120 milliárd forint) importot jelent.

Ha Trump vámjainak központjában valóban az autóipar állhat, az különösen fájdalmas lehet Magyarországra nézve: az Amerikába érkező magyar export 23 százalékát adják az autók, de további 4 százalékot tesznek ki az autóalkatrészek, 11 százalékot pedig az akkumulátorok, utóbbiak persze nem kizárólag járművekbe kerülnek. Ez azt jelenti, hogy a belengetett 25 százalékos vám

az USA-ba szánt magyar termékek 30-40 százalékát érintené.

A másik oldalról nézve az autó a legfontosabb magyar exporttermék, amelyből a második legtöbb kerül az USA-ba. Átlagosan minden nyolcadik, Magyarországról kivitt kocsi köt ki az Egyesült Államokban, ezeket sújtaná mostantól 25 százalékos vám. A francia intézet szerint a magyar autóexport az Egyesült Államokba 2023-ban összesen 1,75 milliárd dollárt (mintegy 670 milliárd forintot) tett ki.

Rossz időben jön az ütés

A magyar gazdaságnak ugyanakkor közvetetten is fájdalmas lenne az amerikai importvám, hiszen legfontosabb külkereskedelmi partnerünk Németország, ahová elsősorban akkumulátorokat és autóalkatrészeket szállítunk – ezeknek jelentős része vélhetően azokba az autókba kerül, amelyeket Németországból aztán az Egyesült Államokba exportálnak. Ez pedig közel sem elenyésző összeg, hiszen a személykocsik a német export legfontosabb termékei, a teljes kivitel 11 százalékát adják, az USA pedig a legfontosabb célország a teljes német export és az autók terén is, 10, illetve 14 százalékos részesedéssel.

Ez persze a vámháború előtti helyzet, a kérdés az, hogy mire számíthatunk, ha valóban 25 százalékos vámmal sújtja az Egyesült Államok az Európából behozott járműveket. Az biztos, hogy ezzel tovább romlana a nagy német autógyártók – BMW, Mercedes, Volkswagen – helyzete, amely már most sem kifejezetten kedvező. A BMW eladásai 2024-ben 4 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest, úgy, hogy az amerikai eladások még növekedni tudtak. Hogy ennek milyen hatásai lehetnek Magyarországon, azt jól jelzi az a decemberi értesülés, amely szerint a debreceni üzemben a tervezett 150 ezres kapacitás helyett mindössze évi 80-90 ezer jármű készülhet. Még rosszabb éve volt a Volkswagennek, amely 35 ezer elbocsátással fordult rá az idei évre.

Paul Donovan, a világ legnagyobb kereskedelmi bankjának, a svájci UBS-nek a vezető közgazdásza korábban a HVG-nek adott interjújában arról beszélt, hogy azokban az európai ágazatokban, amelyekben meghatározó az amerikai kivitel, a vámok többek között munkahelyek megszűnéséhez vezethet, a béremeléseket pedig akadályozhatja. Erre már most is van példa: elbocsátásokba kezdett például a német hátterű járműalkatrész-gyártó ZF Hungária Kft., amelynek egri gyárából a 24.hu szerint mintegy 110 dolgozót rúgtak ki.

Máris odacsap, de mi várható hosszabb távon?

A német autógyártók részvényei nem meglepő módon vesztettek értékükből Trump vámfenyegetésének hatására: a BMW értékpapírja mintegy 2,5 százalékkal, a Volkswagen-részvények 3,4 százalékkal nyitottak alacsonyabban csütörtökön a szerda esti záróárfolyamnál. Igaz, a mostani bejelentés így is kisebb tőzsdei mozgásokat hozott, mint az, amikor február elején Trump még csak Kínával, Kanadával és Mexikóval szemben jelentett be vámokat – ez arra utalhat, hogy az autógyártókat kevésbé érte váratlanul a mostani bejelentés.

Vámháborút valójában persze csak az jelentene, ha az európai országok hasonló módon vágnának vissza Trump szerdai bejelentésére. Az EU vezetése már mutatott hajlandóságot erre, amikor bejelentette, hogy korlátozná az olyan, az unión kívülről behozott termékek importját, amelyek előállítása nem felel meg az uniós előírásoknak – ilyen többek között az Amerikából behozott szójabab. Ez ugyanakkor nagyságrendileg nehezen említhető egy lapon az autóiparra kivetett vámmal.

Szójabab

AFP / Igor Stevanovic

Az viszont korántsem biztos, hogy Európának érdemes komolyabb retorzióval válaszolnia a vámokra, hiszen azt az európai gazdaság is megsínylené – erre hívja fel a figyelmet a Foreign Policy is, amely szerint az európai gyártók már így is nehezen birkóznak meg a magas energiaárak és a kínai versenytársak jelentette kihívással, a válaszvámokkal viszont további költségeik is emelkednének. Az Amerikára kivetett vámokkal ráadásul az európai infláció is emelkedne, amely súlyosbíthatná a kontinenset sújtó megélhetési válságot is.

Magyarországnak ebből a szempontból kevésbé fájna az európai válaszcsapás, mint azoknak a nyugat-európai országoknak, amelyek importösszetételében sokkal nagyobb súllyal szerepel az Egyesült Államok. A Magyarországra külföldről behozott áruknak ugyanis mindössze 2 százaléka érkezik az USA-ból, miközben számos EU-tagállamnak – Belgium, Franciaország, Írország, Litvánia, Luxemburg vagy Hollandia – az USA jelenti az elsődleges importforrást.

Nem mintha bármilyen lépés módjában állna Magyarországnak, hiszen akármennyire igyekszik Trump kegyeit elnyerni a kormány, az EU kereskedelempolitikája közös, a külkereskedelemmel kapcsolatos döntéseknél semmi önállósága nincs a tagállamoknak.