„Meglepett, hogy színre kerül a darabom Magyarországon, azt hittem, a propagandatörvény miatt nem lehet“ – Tony Kushner a HVG-nek
Március 9-én mutatja be a Radnóti Színház az Angyalok Amerikában első részét. Tony Kushnert drámaírót meglepte, hogy újra színpadra állítják Budapesten az AIDS-krízis idején, a Reagan-érában játszódó darabját, amelyben majdnem minden szereplő meleg. Miért nem tűrte meg Al Pacino Kushnert a forgatáson? Tart-e az amerikai LMBTQ-közösség Donald Trumptól? Interjú Steven Spielberg állandó forgatókönyvírójával.
Az Angyalok Amerikában első részét 1991-ben mutatták be San Franciscóban, két évvel később pedig a Broadwayn. Korábban milyen darabok tudósítottak arról, hogy milyen melegnek lenni Amerikában?
1968-ban volt A fiúk a bandából premierje, aztán jöttek más darabok is. Már benne jártunk az AIDS-krízisben, amikor New Yorkban játszani kezdték Larry Kramer Igaz szívvel című darabját. Megrendítő mű az amerikai AIDS-korszak kezdeti időszakáról. Az Angyalok Amerikában azzal lógott ki a sorból, hogy ez volt az első kifejezetten olyan melegdarab, ami eljutott a Broadwayre és nemzetközi sikert is aratott. Egy nő kivételével mindenki más meleg benne. Jó volt az időzítésünk, mert a Broadway-premier idején már létezett az AZT nevű gyógyszer, ami lassította a betegség terjedését. A fellélegzés időszakát éltük, az AIDS már nem volt egyenlő a halálos ítélettel.
A nagypolitikában a New York-i bemutató egybeesett az idősebb Bush levonulásával, a Clinton-korszak kezdetével.
Nyolc év Reagan és négy év Bush, vagyis 12 évnyi republikánus uralom után egyszer csak egy liberális demokrata került hatalomra. Sokan hittük nagy naivan, hogy az ország nemet mondott a reakciós republikánus ideológiára. Meg kell mondjam, meglepett, hogy ismét színre kerül Magyarországon a darab. Azt hittem, a propagandatörvény miatt ezt már nem lehet.

Főleg könyveket fóliáznak a melegellenes törvény hatására, színdarabokat egyelőre nem. Hibrid módszer.
Ahogy az oly sok mindenre jellemző az Orbán-féle fasiszta berendezkedésben. Ezért is olyan népszerű ez a recept az Egyesült Államokban. Most, hogy az amerikai elnökválasztás ilyen katasztrofális eredménnyel zárult, ismét nagy az érdeklődés az Államokban, hogy színre vigyék az Angyalokat. Roy Cohn és Hanna Pitt kivételével a szereplők mind harminc körüliek, vagyis ha ma kerül színre a darab, az őket játszó színészek a világon sem voltak az AIDS-krízis idején. Nekik ez már mind történelem.
Ennyi minden csak egy nyolcórás darabba férhetett bele: az Angyalok Amerikában két részből áll (Küszöbön az ezredforduló, Peresztrojka), a két előadást két estén szokták játszani. Tony Kushner, a Spielberg munkatársaként négy Oscarra jelölt drámaíró temérdek szereplőt mozgat. A színpadra lépő nyolc színészre több szerep hárul, Ethel Rosenberg szelleme, egy képzeletbeli eszkimó, egy mormon anya, egy ortodox rabbi és más földi és égi mellékszereplők teszik teljessé Kushner nagy Amerika-képét. Magyarországra példás gyorsasággal, Upor László fordításában érkeztek meg az Angyalok: a Vígszínház már 1993-ban, a Broadway-premierrel szinte egy időben, Rudolf Péter rendezésében mutatta be az első részt. 2012-ben a román-amerikai Andrei Serban a Nemzetiben rendezte meg Szálinger Balázs új fordítása alapján a darabot, a két részből egyestés előadás lett – a világon elsőként. László Zsolt a nemzetis feldolgozás után a Radnóti Színház mostani produkciójában is szerepel, ezúttal Roy Cohnt alakítja, az Upor-féle fordítást Nagy Péter István állította színre.
Roy Cohn, a darab egyik főszereplője a McCarthy-féle kommunista boszorkányüldözés élharcosa volt, akiről ma már az is közismert, hogy mielőtt AIDS-ben elhunyt, egy fiatal, feltörekvő ingatlanbefektetőnek, bizonyos Donald Trumpnak adott tanácsokat.
Amikor az Angyalokat a kilencvenes évek elején bemutatták, Roy Cohn alakja jobbára feledésbe merült. A darab tartotta életben az emlékét. Trumppal aztán Roy Cohn szelleme is látványosan visszatért.
Trump is előszeretettel alkalmazza azokat a taktikákat, amiket McCarthy és Cohn is használt, ilyen például „a nagy hazugság”.
Persze McCarthyék is a múltból tanultak, Hitler és Goebbels módszerét fejlesztették tovább. Cohn öröksége Trumpban él tovább.

Cohn 1986-ban halt meg AIDS-ben. Mit szólt volna tanítványa politikai felemelkedéséhez?
Mire Cohn meghalt, Trump, mai szokásához híven, már rég eltaszította magától egykori mentorát. A lojalitás Trump számára ismeretlen fogalom, míg Cohn a maga módján nagyon is lojális típus volt. Azt hiszem, egyáltalán nem tetszene neki, amit Trump elnökként művel. De azért odáig nem menne, hogy beálljon a Trump-ellenes republikánusokhoz.