A külföldi céges bevásárlásokra ráhúzott állami elővásárlási jog végső soron a magyar cégek érdeke – állítja a gazdasági minisztérium. A szaktárca amúgy semmit sem cáfol a rendkívül széles körű, rendkívül szigorú, teljesen átláthatatlan magyarországi engedélyezési procedúrával kapcsolatos kritikákból.
Hiába stoppolja a kormány egy sor élelmiszer árrését, a termékkör éves inflációja közel 5 százalék volt júniusban. A szaktárca szerint a szezonális élelmiszerek és a tavaszi időjárás miatt.
Mindkét üzemanyagtípus esetében literenként hat forinttal, nagyjából egy százalékkal voltak alacsonyabbak a hazai árak, mint a környező országok átlaga.
Annak ellenére indítottak ellenőrzést, hogy a vállalat és a debreceni önkormányzat is tagadja, hogy csökkentenék a hazai munkaerő arányát.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is. Ez alapján érdemes értelmezni Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ígéretét, hogy jövőre most már tényleg jobb lesz.
A nemzetgazdasági miniszter Kínában tárgyalt, egyetértési megállapodást és szándéknyilatkozatot írt alá, a pekingi pénzügyminisztériumban elmondta, hogyan lett pénzügyminiszter is.
Idén jobban nőnek a költségvetési kiadások, mint amit a kormány az EU felé vállalt. Tavaly azonban kisebb volt a növekedés a vállaltnál, a két évet együtt tekintve a költségvetési korrekció megfelelő pályán halad.
Az Európai Bizottság kritikáira is reagálva az NGM államtitkára és főosztályvezetője levezették, hogy sem a magasabb jövedelműek fokozott adóztatása (sávos szja), sem a magasabb nyereségadó nem jó megoldás.
A kialakult üzengetés ellenére az NGM nem tervez változtatni az iparűzési adónak a parlament előtt lévő módosításán – erősítették meg lapunknak a tárca illetékesei.
A Nemzetgazdasági Minisztérium reagált Karácsony Gergely bejelentésére, hogy jogvédelmet kérnek.
Kizárólag a politikai szempontok számítanak – derül ki a 2026-os költségvetés tervezetéből. Újra a választások előtti féktelen osztogatással erősítenék a kormánypártok győzelmi esélyeit.
A keretszerződés megkötése nem „rendelés”, „vétel” stb.
Az N7 Zrt. vezérigazgatójának lecserélése a húsvét előtti napra datálódik, húsvét hétfőn jelentette be szűk szavú közleményben a minisztérium.
Még a tavaly tavaszi inflációkövető áremelések miatt volt jóval magasabb a telekomszolgáltatások ára most január-februárban, mint egy évvel korábban. A tényleges januári áremelést nagyrészt az őszi akciók vége és új csomagok bevezetése okozta. Ha változik a csomagkínálat, akkor a KSH a minőségváltozást is figyelembe veszi.
A gazdasági minisztérium kész a gazdaság bármely szektorában beavatkozni, ha az „indokolatlan” áremelés veszélye felmerül. A szaktárca üdvözli a bankok „önkéntes” díjcsökkentéseit.
Jelentős hatása van az árrés csökkentésének abban, hogy lassult az infláció – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium, pedig a legtöbb élelmiszer még az előtt bekerült az adatbázisba, hogy az új árrésszabály életbe lépett volna.
A szaktárca szerint az állam finanszírozása stabil, szó sincs egyszeri 10 milliárd eurónyi hitelfelvételről.
Az adminisztrációs terhek csökkentésére és a versenyképességre hivatkozva tennék lehetővé, hogy a kis cégeknek 2027-ig ne kelljen ESG-adatokat szolgáltatniuk. A jelentéstételben a nagyok is haladékot kapnának.
Számok és képletek helyett az NGM államtitkára arról írt, hogy a számottevő anyagi forrást igénylő intézkedéseket a gazdaság képes kitermelni, és még az államadósság is csökkenni fog.
A nemzetgazdasági miniszter már 9-10 százalékos élelmiszer-inflációval számol márciusra, ezt akarják 2 százalékponttal mérsékelni az árréssapkával. Az intézkedés ráadásul már nem csak a legnagyobb láncokat szorongatja, de így is csak a most februári, 2023 óta nem látott inflációs mértéket tudják majd tartani, ha sikerül.
