Sorra rendelik el az állattelepeken a vesztegzárat a most felbukkant ragályos kór miatt, amely egyetlen csapással milliárdos kárt okozott

Bő fél évszázad után idén március elején ismét kitört a ragadó száj- és körömfájás-megbetegedés Magyarországon, a párosujjú patásokat – a szarvasmarhákat, sertéseket, juhot, kecskét, sőt a vadon élő őzeket, szarvasokat, vaddisznókat is – fenyegető, rendkívül ragályos betegség miatt szigorú biztonsági intézkedéseket léptetett életbe az országos főállatorvos, Pásztor Szabolcs, aki szerint egyelőre nem is terjedt tovább a kórokozó. Ehhez azonban 1700 szarvasmarhát kell megsemmisíteni a Győr-Moson-Sopron megyei Nagybajcs település állattartó telepén: azonnali zárlatot rendeltek el, és elkezdték felszámolni az állatállományt. A fertőzésveszélyt jelzi, hogy a telepen ugyan csak 1400 állat volt, de az azt üzemeltető vállalkozásnak van egy másik telephelye, ahova a takarmánnyal átkerülhetett a vírus, így az ottani 300 állatot is leölik.

A telep körül 3 kilométeres védőkörzetet és 10 kilométeres felügyeleti körzetet jelöltek ki – az intézkedés összesen 19 települést érint, köztük Győrt is –, ahol vizsgálni kezdték, mennyi betegségre fogékony állat van, és a szűrésüket is elkezdték, illetve teljesen megtiltották a szállításukat. 

Ezzel párhuzamosan járványügyi nyomozás is indult, hogy megtudják, honnan származhat a kórokozó. Meg nem erősített információink szerint a telepen dolgoztak közel-keleti munkavállalók (a vírus a Közel-Keleten állandóan jelen van, lásd lejjebb), de az ő ellenőrzésük negatív eredményt hozott. Negatív a német szál is (korábban ott is voltak gyorsan elfojtott kitörések), a főállatorvos az InfoRádiónak beszélt arról, hogy nem az ottani vírustörzs jelent meg Kisbajcson.

A hatóságok további korlátozó intézkedéseket is hoztak:

• megtiltották a vadászatot a védő- és megfigyelési körzeten belül,
• a következő hétre egész Győr-Moson-Sopron megyében megtiltottak minden olyan rendezvényt, ahol a betegségre fogékony állatokat mutatnának be,
• és bezárták az állatkerteket, vadásparkokat is, ahol ilyen állatok lehetnek,
• a megyében tilos a betegségre fogékony minden állatok forgalmazása,
• Baranya, Fejér, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyékben szarvasmarhát egyáltalán nem lehet, sertést, illetve egyéb párosujjú patásokat lehet azonnali vágásra szállítani, de csakis belföldre,
• külföldre pedig egyik érintett állatfajt sem szabad kiszállítani – szólnak a rendelkezések, amelyek részletesen a Nébih oldalán olvashatók.

Mekkora lehet a kár?

Az ügynek súlyos gazdasági következményei lehetnek, amire a Nébih is felhívja a figyelmet, de Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is jelezte szombaton, hogy a járványt mindenképpen meg kell állítani, mert ha elterjed, annak rendkívüli hatása lehet a hús- és tejárakra. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) hétfőn kiadott közleményében azt írta, hogy a betegség nyomán

csupán a termelés csökkenése és a vakcinázás önmagában 28 milliárd dollár (10,2 ezer milliárd forint) éves veszteséget eredményezhet globálisan.

A Bácsai Agrár Zrt. kisbajcsi telepén 1400 állatot kell leölni, a létesítmény vezetője több milliárd forintos kárról beszélt a Kisalföldnek.