“Ezek a gyerekek még menthetők lettek volna”
10 perc
2025.03.19. 12:14
2025.03.19. 14:51
Jó képességű gyerekek vesznek el és kerülnek a dizájnerdrogok csapdájába, mert nincs, aki időben elkezdjen a lelkükkel foglalkozni, és utána nagyon gyors a leépülés – mondja Béres Tibor szociológus, aki szerint a most nagy rössel elkezdett drogellenes rendőrségi razziákat nem érdemes kritizálni, de az is igaz, hogy ennél jóval többre van szükség az állam részéről, ha a drogproblémákat kezelni akarja. Az Autonómia Alapítvány szegregátumokban dolgozó munkatársa arról is beszélt, hogy mi változott a romatelepeken a Fidesz-kormányzás alatt és arról is, miért rossz, hogy úgy élnek emberek, hogy a drogozást maguk körül már teljesen természetesnek tekintik.
Esélyegyenlőségi szakemberként mit gondol a jelenlegi drogellenes kormányzati fellépésről, a razziákról, a rendőrség látványos rajtaütéses videóiról?
Nagy vita van erről, de azt gondolom, azt nem érdemes kritizálni, hogy ebben ilyen eltökélt a rendőrség. Jó, hogy ezek a lépések megtörténtek, mert korábban az uzsorázás során látszott, hogy néhány nagyon látványos rajtaütés képes volt változtatni az uzsorával kapcsolatos gondolkodást, és lehet, hogy ezt itt is el lehet majd érni. Azon már érdemes elgondolkodni, hogy miért nem korábban történtek meg ezek a dolgok. Mert ha kizárólag politikailag motivált a rendőrség mostani fellépése, az azért elég rossz színben tünteti fel az igazságszolgáltatást.
Viszont itt is igaz az, amit az uzsorázásra mondtunk: nem csak a kínálati oldalon kellene beavatkozni, hanem a keresleti oldalon is változtatni. Kábítószert mindig fogyasztott az emberiség, a kérdés az, hogy mennyire elterjedt, hogy mennyire tesz tönkre közösségeket, családokat, hogyan tudja kezelni egy társadalom ezt a problémát. Pusztán rendőrségi rajtaütésekkel, attól tartok, nem fog megoldódni a probléma, mert annak az okai ahhoz túl összetettek. Amíg a magyar társadalom ilyen széles rétege mélyszegénységben és szegregált körülmények között él, akkor mindenfajta deviancia elő fog jönni, ha a drog visszaszorul, jön helyette más.
A 2010-es kormányváltás idején a faluvégi szegénytelepek egyik legnyomasztóbb szociális és kriminalisztika problémája éppen az uzsorázás volt, aztán mintha visszaszorult volna, és egy ideje a herbálozás a legaggasztóbb jelenség. Ezek tényleg felváltották egymást?
Az uzsora nem tűnt el, de átalakult. A régi tipikus uzsora arról szólt, hogy mondjuk hó vége felé bekínálnak egy kölcsönösszeget valakinek, és jóval magasabb összeget kell visszafizetnie, különben megfenyegetik. A rendőrség hatékony fellépése, a jelentős és látványos rajtaütések nyomán a hagyományos uzsora tényleg visszaszorult. Helyette bejöttek 2.0-s verziói, illegális boltok, garázsboltok, ahol nagyon magas áron és sokszor hitelbe lehetett elvinni az élelmiszereket. Földrajzi egybeesés biztosan van az uzsorával és a herbállal sújtott szegregátumok között.
A visszatekintünk az elmúlt 15 évre, a kormányváltás óta mi változott a szegregátumokban és faluvégi cigánytelepeken?
Úgy tűnik, a szegregátumok száma nem csökkent, és a mélyszegénység koncentráltsága sem változott, de az ottani életminőség talán igen. A foglalkoztatottság ugyanis nem csak a magyar társadalomban, hanem a szegregátumokban is jelentősen nőtt, és a Fidesznek a hatalomra kerülése után komoly eredményei voltak abban, hogy a feketemunka és a feketegazdaság visszaszorult, ez pedig a szegregált telepen élőket is érintette. Sokaknak, akik korábban illegálisan, vagy fél legálisan dolgoztak az építőiparban és a mezőgazdaságban, kifehéredett a munkaerőpiaci státuszuk, és ez hatalmas eredmény. És amikor két bér van egy családban, akkor az logikusan jóval jobb, mint amikor egy családban egy közmunkásbér van.
De azért ez messze nem kiegyenlített földrajzilag, mert akik nem centrumtelepülések vagy fejlettebb ipari környezet közelében élnek, hanem egyes észak-magyarországi és a dél-alföldi területeken, ott kevesebb a munkahely, és számukra ez a pozitív változás kevésbé tetten érhető. És úgy látom, nőtt az oktatási szegregáció: ahol túlnyomórészt romák laknak, ott valószínűleg alacsonyabb szintű oktatáshoz fognak hozzájutni az ott élő gyerekek, és ez akkor is igaz, ha a férőhelyet és a minőséget tekintve az óvodai és bölcsődei ellátás emellett javult.
Márpedig ha a közoktatásban nem javul a helyzet, az csapda, mert akkor a továbbtanulási, szakmaszerzési lehetőségek is csökkennek, és már nem csak földrajzi immobilitásról, hanem munkaerőpiaci immobilitásról fogunk beszélni. A frissen felnövő generáció termelékenysége jóval alacsonyabb lesz, márpedig ahol a munkaerő termelékenysége nagyon alacsony, ott nem fognak befektetni, nem lesz infrastruktúrafejlesztés, létrejönnek a gettószerű zárványok, vagyis újratermelődik a szegénység. A pozitív változás mellett tehát nagyon komoly strukturális problémákat is látok.
Ez tehát az a közeg tehát, ahová a 2010-es években megérkeztek a szintetikus kábítószerek.