Lánczi András azt üzeni a kormányváltásra vágyóknak, hogy visszamenőleg fizessék ki a rezsicsökkentés segítségével megtakarított pénzüket

„Ha Magyarország maga a paradicsom lenne, akkor is lennének olyanok, akik szerint kevés a fügefalevél” – állítja a filozófus, Orbán-tanácsadó egykori Corvinus-rektor Lánczi András, aki a Mandiner e heti számában adott egy nyolcoldalas interjút Magyar Péter térnyeréséről és a Fidesz luxizásáról.

Lánczi több témakörre is kitér, többek között mélyreható lélektani elemzést próbál adni a Tisza Párt elnökéről, akinek egyszer sem ejti ki a nevét, helyette fiatalemberként és celebpolitikusként hivatkozik rá. Lényegében azt állítja, hogy Magyar ereje abban rejlik, hogy folyamatosan kommunikál, illetve reményt árul a kormányváltásra.

„Olyan elégedetlenségi pontokat keres, amelyek nehezen mérhetők, ez hergelés, nem pedig tárgyilagos helyzetleírás”

– folytatja fejtegetését, majd elismeri, hogy van valóságalapja Magyar mondanivalójának, amikor például az egészségügy helyzetét szidja. Ugyanakkor kritikaként említi, hogy szerinte nem tudni, mit ígér a politikus, csak bemond számokat, illetve Lánczi azt is hosszasan fejtegeti, hogy mennyire jellemtelennek tartja.

Ezzel szemben Orbán Viktorról így nyilatkozik: „A kormányfő esete speciális, hiszen nemcsak nemzeti, hanem minimum európai mértékben meghatározó politikus, annál is több”.

Lánczi az interjúban azokhoz is szólt, akik nincsenek megelégedve a magyar valósággal: „azoknak az elégedetlenkedőknek, akik most el akarják zavarni Orbán Viktort, azt mondanám: először is visszamenőleg fizessék ki a számlájukból a rezsicsökkentésnek köszönhetően megtakarított részt. Ez nem demagógia, tessék összehasonlítani egy magyar közüzemi számlát mondjuk egy osztrák vagy német számlával” – mondja.

Bár Lánczi főleg a baloldalt és Magyar Pétert elemzi, de arról is elmondta a véleményét, hogy egyre több kormányközeli üzletember és politikus kerül a hírekbe azzal, hogy valamilyen drága ruhát viselt, vagy az átlag ember számára megfizethetetlen autóban fotózták le.

„Soha nem értettem meg a luxizást, hogy mi az izgalmas abban, ha valakinek tízmilliós táskája van, de tény, a jelenség létezik” – mondja Lánczi, majd kifejti, hogy ebben a hozzáállásban egyfajta közömbösség, felelőtlenség, a közös ügy semmibevétele jelenik meg, s ezzel a jobboldal politikai ügyét veszélyeztetik.

A filozófust a sajtót fenyegető “átláthatósági” törvényről is kérdezik. A fideszes képviselők által benyújtott tervezet szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal – amelyet ugye Lánczi András fia, Tamás vezet – állítana össze egy listát azokról a szervezetekről, amelyekről úgy véli, hogy veszélyeztetik az ország szuverenitását, és befolyásolni próbálják a közéletet. Továbbá komoly korlátozásokat és büntetéseket vezetnének be olyan szervezetek ellen, amelyekről úgy ítélik meg, hogy azok külföldről is kapnak támogatást. Válaszában Lánczi András a szuverenitás részletes elemzésébe kezd, majd kifejti, hogy szerinte kettős és igazságtalan az, hogy az egyetemi kuratóriumok tagjait listázhatták aszerint, hogy ki köthető a NER-hez, és ki nem, de a sajtó kiakad azon, ha őket listázzák.