Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
November 1-től újra jelentősen mérséklődnek a lakossági gáz- és villamosenergia-árak. Az eddigi, összesen 20 százalékos csökkentéssel kapcsolatban a kormánypártok azt kommunikálják, hogy a jövő évi költségvetés a rezsicsökkentés költségvetése lesz. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy a büdzsé tervezésekor valóban számoltak-e a csökkenő energiaárakkal.
A gazdaságkutató intézet szerint a tények azt mutatják, hogy a jövő évi költségvetés csak a szavak szintjén a rezsicsökkentés költségvetése, és nem a számokén. Az is látszik, hogy a büdzsé tervezetének betarthatóságát a rezsiköltségek leszorítása éppenhogy csökkenti. Más szavakkal tehát a rezsicsökkentés következményeként a nem kellően magalapozott költségvetés miatt jövőre újabb költségvetési megszorítás valószínűsíthető.
Nagy bevételkiesést okoz a rezsicsökkentés
A rezsicsökkentéssel kapcsolatban általában arról van szó, hogy ennek a legnagyobb vesztesei a szolgáltatók, amely cégek úgy kénytelenek az energiát a lakosságnak szolgáltatni, hogy annak a beszerzési ára nem, csak az értékesítési ára csökken. Arról azonban nem esik szó, – és ez igaz a kormányra is – hogy a csökkenő rezsi egyúttal csökkenő költségvetési bevételeket is jelent. Ennek pedig leglátványosabb eleme az áfa, hiszen a gáz- és a villamos energiát ugyanúgy terheli, és meg is kell fizetni, mint például az élelmiszerek után.
A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal adatai szerint 2012-ben a lakosság áramszámlája 470 milliárd forint volt, amelyből 100 milliárd forint, mint áfabevétel a költségvetésbe folyt be. Ez a földgáz esetében 485 milliárd forintot tett ki, amelynek mintegy 103 milliárd forint volt az adója. A januári 10 százalékos rezsicsökkentés hatására a kormány kb. 20 milliárd forint áfabevételről volt kénytelen lemondani.
A mostani 11,1 százalékos csökkentésnek is van az idei évi költségvetésre hatása, de leginkább a jövő évet terheli. A csökkentés további kb. 18-19 milliárd forintos kiesést okoz majd a költségvetésnek. Azaz 2012-höz képest a rezsicsökkentés csak a villamos energia és a földgáz esetében mintegy 40 milliárd forinttal csökkenti az állami bevételeket.
Ezenkívül további két tényező is van, ahol megjelenik a rezsicsökkentés hatása. Egyrészt a társasági adó, amely esetében az energiaellátók alacsonyabb bevételei miatt kisebb adófizetési kötelezettségük lesz. Másrészt az ún. energiaellátók jövedelemadója, ahol a 2013-as előirányzathoz képest 19 milliárd forinttal kevesebbet tervezett be a kormány a jövő évi költségvetésben. A költségvetés indoklásában az is szerepel, hogy ez a csökkenés jelentős részben a rezsicsökkentés miatt következik be.
Ezen három tételt összeadva 2012-hez képest 60 milliárd forinttal csökken az állam bevétele a rezsicsökkentés miatt.
Mivel számolt a kormány?
Amennyiben a rezsicsökkentés költségvetése a jövő évi, akkor ennek markánsan meg kellene jelennie a büdzsé tervezetében. A törvényjavaslatban valójában 10 alkalommal kerül elő a rezsicsökkentés és ebből 6 esetben arról az oldalról, hogy milyen bevételkiesést is okoz, és ezt miképpen kell kompenzálni. Két alkalommal arra való hivatkozásként található meg a szövegben, hogy ezáltal fog növekedni a lakossági kereslet, majd még további két alkalommal a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság érvel a rezsicsökkentés ellenőrzésével, mint kiemelt feladattal.
A kabinet az áfabevétel kiesésével kapcsolatban láthatóan nem számolt a rezsicsökkentés hatásával. Továbbra is irreális terveket fogalmaz meg, és olyan bevétellel számol, amely nem fog összejönni – állítja a Policy Agenda. A 3000 milliárd forintos bevételi terv az idei előirányzathoz képest ugyan csak 1,6 százalékkal magasabb, de a várható idei teljesüléshez képest a Policy Agenda számításai szerint már 11százalékkal. Ehhez képest további bevételek kiengedése a költségvetésből könnyen tűnhet felelőtlenségnek.
Természetesen számolhat azzal a kormány, hogy a rezsicsökkentés során a lakosságnál maradó megtakarítás megjelenik a gazdaságban. Gondolhatnak arra, hogy a lakosság ezen összeget elkölti majd valamilyen fogyasztásra és ez szintén növeli az állam adóbevételeit. Ennek lehet ugyan realitása is, de az eddigi adatok utalnak arra, hogy a lakossági kiadások ennek függvényében egyéb területeken emelkednének. Azaz akár növelhetnék is a háztartások a megtakarításaikat, de reálisabb azt feltételezni, hogy olyan kiadásaik vannak (pl. törlesztőrészletek), amelyekhez nem társul költségvetési adóbevétel.
