Öt évtizede Steven Spielberg A cápával megteremtette, két évre rá barátja, George Lucas a Csillagok háborújával megerősítette a nyári bombasiker intézményét. A vakáció idején korábban olyan filmeket mutattak be, amelyektől nem vártak kirobbanó eredményt.
A 27 éves Steven Spielberg 1974 októberében nem ment el A cápa című filmjének utolsó forgatási napjára, mert attól tartott, hogy a hosszúra nyúlt munkától és a vele járó feszültségtől kimerült stáb tagjai bosszúból a vízbe dobják a Massachusetts állam partvidékén található Martha’s Vineyard szigetnél – amely a filmben szereplő Amity nyaralószigetet „alakította”. Sőt: Spielberg meg volt győződve arról is, hogy ígéretesen induló hollywoodi pályafutása kettétörik néhány tévésorozat, például a Columbo epizódja, egy tévéfilm (Párbaj) és az első egész estés játékfilmje (Sugarlandi hajtóvadászat) után, ha híre megy, hogy A cápa elkészítése mekkora káoszba fulladt.
A film költségvetése az eredeti háromszorosára, 12 millió dollárra nőtt – ez az akkoriban megszokott átlag négyszerese volt –,
a forgatás ideje pedig 55-ről 159 napra nyúlt.
Ebben két dolog játszott főszerepet. Spielberg ragaszkodott ahhoz, hogy az emberre vadászó nagy fehér cápa történetét ne stúdióban, óriástartályban hullámzó vízben, hanem eredeti óceánon vigye celluloidra, hasonlóra még nem volt példa ehhez mérhető hollywoodi filmben. A sós víz pedig csak gyarapította a mechanikus-pneumatikus óriáscápa változatainak problémáit.
Ezt aztán, mint később kiderült, Spielberg az előnyére fordította. A filmben a félelmetes ragadozó megjelenésére csaknem egy órát kell várni, addig a mélyben vadászva emeli Hitchcock szintjére a rettegést. Ehhez hozzájárul a később Spielberg állandó társává szegődött John Williams hátborzongató zenéje.
A 30 százalékos vámfenyegetés megfelezéséért cserébe az unió vállalta, hogy 750 milliárd dollárért vesz energiát az USA-tól, és 600 milliárd dollárnyi új befektetést hajt végre az Egyesült Államokban.
