Egy szoba, ahol végre sírhatok
Bár főleg hajléktalan férfiakat látunk, valójában sok nő is otthontalan.
Az 1875. szeptember 3-án az Osztrák Magyar Monarchiában született zseniális német-osztrák mérnök soha nem szerzett mérnöki diplomát, de korszakot meghatározó személyautók, versenyautók, katonai járművek, motorok tervezője volt. Neki köszönheti a világ a legnagyobb számban eladott autómodellt, a Volkswagen Bogarat, amely Hitler bogara volt. A náci párt tagjaként szolgálta Porsche a Harmadik Birodalmat. Le is ülte a magáét. Fia, veje, unokája is az autóipar meghatározó szereplői voltak.
Ferdinand Porsche Maffersdorfban (Vratislavice nad Nisou) született, a mai Csehország északi részén. Apja szerény jövedelmű bádogosmester és kiskereskedő volt. Nem tudta felsőbb szinten taníttatni harmadszülött gyerekét. Ferdinand a Birodalmi Politechnikai Középiskolát is estin járta ki Reichenbergben (Liberec), mert napközben apja műszaki boltocskájában dolgozott.
Kora gyerekkorától a gépek, az elektromos berendezések bolondja volt. Amikor 18 éves lett, elküldték őt Bécsbe, ahol Egger Béla villamossági gyárában kapott munkát. Részidős diákként beiratkozott a Bécsi Műszaki Egyetemre, de munka mellett nem tudta befejezni.
Ekkor tehát már föl tudott mutatni valamit, amivel beléphetett a Ferenc József és más uralkodók kocsijait gyártó Bécs-központú Lohner-gyárba, ahol nem sokkal korábban kezdtek autógyártással foglalkozni.
Az első Porsche által tervezett autók is a kerekekbe beépített, elemmel működő villanymotorral futottak. 25 éves volt, amikor a négy kerékbe beépített motorral működő Lohner-Porsche versenyautót bemutatták a párizsi világkiállításon. Ennek személyautó változata kereskedelmi forgalomba is került, és még az 1920-as években is gyártották.

1901-ben a 26 éves autodidakta mérnök megtervezte a világ első benzinnel és árammal működő hibrid autóját, amely a beépített generátornak köszönhetően sokkal kisebb és könnyebb elemekkel üzemelt. 1902-ben aztán behívták katonai szolgálatra, ahol testhezálló feladatot kapott: ő volt Ferenc Ferdinánd trónörökös sofőrje.
Porsche autói eközben sebességi rekordokat döntögettek, versenyeket nyertek. Tervezőjük 1905-ben elnyerte az Ausztria legkiválóbb autókonstruktőrének járó Pötting-díjat.
1906-ban átcsábították a Daimler osztrák leányvállalatához főkonstruktőrnek. Itt tervezte meg a II. Vilmos császár öccséről elnevezett Henrik Herceg-modellt. Négy év múlva a német-magyar-osztrák autóklubok nagy közös túraversenyén már a Porsche nyert a Henrik Herceggel, és másodikként, harmadikként szintén az általa tervezett autók futottak be.
Porsche ettől kezdve nemcsak konstruktőrként, hanem autóversenyzőként is hírnévre tett szert egész Európában.

Az első világháborúban már az általa szerkesztett repülőgépmotorokkal szálltak fel a központi hatalmak pilótái, sőt, a nevezetes harminc és feles ágyúk autóvontatóit is ő tervezte.
Mindezek miatt 1916-ban tiszteletbeli doktor lett a Bécsi Műszaki Egyetemen, ahol nem állt módjában diplomát szerezni, és ugyanebben az évben kinevezték az Austro-Daimler vezérigazgatójának is. Ugyanakkor a Monarchia széthullása után a csehszlovák állampolgárságot választotta.
A sikerei így sem maradtak el, 1922-es modelljével 53 versenyből már 43-at nyert meg, sőt, az 1920-as éveket végig a Porsche által tervezett autók dominálták az európai versenypályákon.
A fejlesztési stratégiát illető nézetkülönbségek miatt azonban 1923-ban távozott az Austro-Daimlertől. Ekkor a Daimler németországi központjába, Stuttgartba hívták: a Daimler és a Benz fúziója után a cég modelljei, köztük a Porsche által tervezettek Mercedes-Benz néven futottak.
1929-ben innen is továbbállt, mert az elképzelései nem nyerték el a cég vezetőinek tetszését.
Bár főleg hajléktalan férfiakat látunk, valójában sok nő is otthontalan.
A volt külügyminiszter megdöbbent a váratlan fordulaton.