Nyugaton kuruc, Moszkvában labanc: az orbáni külpolitika zsákutcája

Tavaly a német és a svéd nagykövetet berendelte a kormány, az oroszt most nem. Pedig így bizonyíthatták volna, hogy a magyar külpolitikára tényleg számíthatnak a kárpátaljai magyarok. Péter Tamás politikai elemző átfogó elemzése.

  • Péter Tamás

„És akkor mi történik? Ettől mi változna meg?” – tette fel a kérdést Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója a Tranzit Fesztiválon, amikor arról faggatták, miért nem rendelte be a külügy az orosz nagykövetet a munkácsi rakétacsapás után. Tekintettel arra, hogy Munkácson jelentős számú magyar kisebbség él, a város pedig szimbolikus jelentőséggel bír a magyar államiság szempontjából, joggal merül fel a dilemma: mi lehet az a vörös vonal, amelynek átlépése már elég indokot adna a nagykövet berendelésére?

Ha a Munkácsra kilőtt rakéta célt tévesztve a közeli Nyíregyházán csapódott volna be, az már elégséges indoknak számítana? Léteznek-e egyáltalán vörös vonalak, vagy Oroszországgal kapcsolatban csak az opportunizmus és a szervilizmus jelöli ki a magyar külpolitika irányát?

Hozzászólások