Miközben e hét elején is nagy erőkkel folytatódott a Gázaváros elleni izraeli offenzíva, ádáz diplomáciai csata dúl arról, mikor és miként érjen véget az október 7-én már két éve tartó háború. Mi lesz a porig rombolt Gázai övezet jövője, a földönfutóvá vált 2,2 milliós lakosság sorsa, és ki irányítsa a területet átmenetileg és véglegesen? Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő – idén már negyedszer – hétfőn Washingtonban Donald Trumppal tárgyalt, és a közös sajtókonferencián is jelezte, támogatja az amerikai elnök béketervét. Ám feltűnő volt, hogy az újságírók kérdéseket nem tehettek fel.
A 20 pontos kezdeményezés tartalmazza a tartós tűzszünetet, a Gázai övezetben lévő 48 – köztük talán még 20 élő – túsz visszaszolgáltatását, a béke iránt elköteleződő Hamász-tagok amnesztiáját, a gázai palesztinok maradását, izraeli–palesztin párbeszéd elindítását és az izraeli hadsereg szakaszos kivonulását az övezetből. A washingtoni kormányzat által szimplán Trump-tervnek nevezett elképzelés már csak azért is meglepő, mert az elnök februárban még azzal sokkolta a világot, hogy a gázai palesztinokat kitelepítik, az USA átveszi a terület feletti ellenőrzést, és ott turistaparadicsomot hoznak létre.
De a terv megnyitja az utat a palesztin államiság felé, legalábbis így fogalmaz: „politikai horizontot teremt a békés egymás mellett élés” irányában – ami teljes mértékben szembemegy Netanjahu politikájával. A javaslat ugyanakkor tartalmazza a Gázai övezet demilitarizálását, a szélsőséges nézetekkel szembeni kampányt és főként a Hamász lefegyverzését, amelyet viszont az iszlamista szervezet utasít el, mert kapitulációnak tartja.
