Szeptember 22-én a Google tiltással felérő korlátozást vezetett be a saját platformjain a politikai hirdetések terén, példáját pedig október elejétől elkezdte követni a Meta is. A lépés nem váratlan, a két amerikai techvállalat már tavaly jelezte, hogy készül a korlátozásra. A döntés mögött az áll, hogy pénteken lép életbe az az EU-s szabályozás, amely a politikai hirdetésekben nagyobb átláthatóságot követelne a platformoktól. A techcégek viszont úgy látják: az előírt transzparencia biztosítása túl nagy terhet jelentene számukra, ezért inkább egyszerűen kitiltják a politikai hirdetéseket.
A változás nem csak hazánkat érinti, de nálunk kiemelten fontos, mivel a Fidesz egyik kampányeszköze veszik el ezzel. Idén szeptember végéig 3,4 milliárd forintot költöttek el politikai hirdetésekre Magyarországon a Meta felületein, ennek nagy része a Fideszhez és holdudvarához köthető.
A következő időszakban felértékelődik majd az organikus elérés – azaz, hogy „magától” hány emberhez jut el az adott tartalom. Ebben a tekintetben jelentős lemaradásban van a kormánypárt, pláne Magyar Péterhez képest, akinek a színre lépése óta a Facebook-oldala az egyik elsődleges kommunikációs felülete és a posztjai kiemelkedően népszerűek, hirdetésekre pedig lényegében semmit nem költött (két kivételtől eltekintve, amikor a Tisza tavaly márciusi zászlóbontó eseményét hirdették az oldalán).
Magyar posztjai, kommentjei sokakhoz eljutnak, erre a „problémára” is utalhatott Orbán Viktor, amikor korábban arról beszélt: a digitális világban lemaradásban vannak. Kijelentése hiába tűnt abszurdnak akkor, amikor a Megafon és a kormánypárti szereplők százmilliókkal biztosították az elmúlt választásokon, hogy a Facebook-felhasználók fala a kormány üzeneteivel legyen tele, mára relevánssá vált, hiszen a hirdetések lehetősége megszűnt.
Keresik a kiskapukat
A politikai hirdetésektől való szabadulás egyelőre nem megy tökéletesen. A Google szeptember végi tiltása után többször is láthattuk, hogy még itt-ott megjelennek a kormányoldal reklámjai. A Google esetében a hirdetőnek elvileg nyilatkoznia kell arról, hogy politikai reklámot tesz-e közzé, a hirdetés címkézését viszont a rendszer automatikusan végzi.
Hogy a rendszer hibázott-e vagy a kormányoldal tesztelte, hol vannak a határok azt nem tudni, de az biztos, hogy a tiltás után jelent meg fideszes hirdetés művészet és szórakozás, illetve munkahelyek és oktatás címkével, illetve furcsa konstrukcióban egy lengyel cégen keresztül is.
A Metánál sem volt zavarmentes az átállás, míg Karácsony Gergely videóját, amiben Budapest főpolgármestere az új CAF villamosokról számol be a rendszer politikai tartalomnak minősítete és letiltotta, addig Bohár Dániel és több megafonos influenszernek hirdetései szabadon futottak.
Hogy a rendszer hibázott-e vagy a kormányoldal tesztelte, hol vannak a határok azt nem tudni, de az biztos, hogy a tiltás után jelent meg fideszes hirdetés művészet és szórakozás, illetve munkahelyek és oktatás címkével, illetve furcsa konstrukcióban egy lengyel cégen keresztül is.
A Metánál sem volt zavarmentes az átállás, míg Karácsony Gergely videóját, amiben Budapest főpolgármestere az új CAF villamosokról számol be a rendszer politikai tartalomnak minősítete és letiltotta, addig Bohár Dániel és több megafonos influenszernek hirdetései szabadon futottak.
Ezért is kezdhetett digitális harcba és honfoglalásba a kormánypárt a nyáron, aminek a hatásosságáról, illetve a hirdetések utáni világban betöltött szerepükről szakértőket kérdeztünk.
