A szobánkban díszes agyag- és műanyagcserepeikben ülve szobanövényeink modern társaságnak tűnhetnek. Cserepes virágaink azonban gyakorlatilag az emberi történelem kezdete óta szolgálnak társainkként. Az ősi Egyiptomban díszükért kedvelték őket, alakultak ki körülöttük vagyonokat elemésztő hisztériák – lásd tulipánok, orchideák –, jelképezték az otthont a II. világháború munkahelyein. Tetszetős névjegyük azonban a jelenben bővül ki a legfontosabbal: számos kutatásra építve (köztük a NASA-éra) ugyanis vannak olyan változataik, amelyek képesek a modern bútoralapanyagokból, festékekből, ragasztókból otthonunkban csendesen párolgó olyan káros anyagokat is kiszűrni, mint a formaldehid, a benzol vagy a xilol.
Az említett káros gőzöknek a belélegzése közre játszhat a bőr- és szem irritációtól kezdve a légzőszervi problémákon át a fejfájáson és immunproblémákon át egészen az asztmáig. Természetesen, nem kell pánikba esni, építőanyagaink, bútoralapanyagaink esetében nem gyors és azonnali hatásról van szó, a kitettséget viszont jobb egészségünk érdekében minden esetben minimalizálni.
Ehhez nézünk végig olyan növényfajokat, amelyeket akár egy űrutazás életfenntartási rendszereként is megemlítettek a kutatások.
https://hvg.hu/360/20250914_Mulcsozas-kert-aszaly-talaj-talajvedelem
Szobanövénytörténet dióhéjban
A szoba- és dísznövények az ókor óta elkísérik az emberiséget. Az ókori Egyiptomban az időszámításunk előtti 6. évezredben a természet megidézésére a belterekbe költöztek a páfrányok és pálmák, míg a Krisztus előtt 600-ra datált Babiloni függőkerteket sem kell senkinek bemutatni. A történeti távlatokra különös rajongásokból is futotta, ilyen volt például a nagy tulipánláz a 16. századi Hollandiában. A nemzeti jelképnek számító virág ugyanis miután török közvetítéssel megérkezett Európába, annyira rabul ejtette a hollandok szívét, hogy a helyi polgárság gyakorlatilag képes volt bármit megadni a hagymákért. A bármi itt nem lírai túlzás, a tulipánhagymákat a tőzsdén jegyezték, azokat befektetésként-adták vették. Az egyik feljegyzett üzletért cserében az eladó 4 tonna búzát, 8 tonna rozst, 4 hízott marhát és disznót, 8 juhot, 500 liter bort, 950 liter sört, 2 tonna vajat és 500 kg sajtot könyvelhetett el.
A németalföldi "kriptoláz" végét a 17. század hozta el, ugyanis 1637-re kipukkadt a lufi, a hagymák - és a bennük nyugvó vagyonok - elértéktelenedtek, majd kialakult ma is ismert piacuk. Hasonló láz a 19. századi Anglián is végigsöpört, akkor az orchideák iránti imádat volt az, ami miatt több területen gyakorlatilag a kipusztulás szélére kerültek a virágok vadon élő populáció. Az idők folyamán azonban volt már ilyen lelkesedés az otthoni terráriumokban tartható páfrányokért, ahogy az afrikai ibolya története is emlékezetes. A II. világháború borzalmai ugyanis együtt jártak a nők fokozott munkába állásával az USA-ban, akik munkahelyükre próbálták becsempészni az otthonukra emlékeztető apróságokat is. Ez jelentette a munkahelyi cserepes virágok történetének kezdetét, amelynek egyik slágere az afrikai ibolya - latin nevén Saintpaulia ionantha – lett.
Kevesebb stressz, jobb vérnyomás, kevesebb méreganyag a levegőben: érdemes szobanövényeket tartani!
Szobanövényeink díszítőértékükön túl az egészségünkre gyakorolt kedvező hatásaik miatt is reflektorfénybe kerültek. A Journal of Psychological Antropology egyik cikke beszámol például egy kísérletről, ahol a lakótérben tartott növények, a róluk való gondoskodás sikeresen csökkentették azt a stresszszintet, amit a számítógépes munka váltott ki megemelt pulzusszámmal és vérnyomással a kísérletben részt vevő fiatal férfiaknál. Ezzel szobanövényeink szupererejének listájára felkerült a munkahelyi stresszcsökkentés is.
A növényekről való gondoskodás képes csökkenteni a stresszt
AFP / Mint Images
A modern lakásokban fokozatosan teret hódító modern burkolóanyagok, ragasztók, festékek, lakkok, a lapra szerelt bútoraink rétegelt bútorlapjai miatt azt a légtisztító hatást is érdemes kiemelt helyen kezelni a szobanövényeknél, amelyre a NASA egy 1989-es kutatása világít rá. A modern burkolatokból, bútoralapanyagokból vagy akár szőnyegekből ugyanis – bár lassú ütemben – de olyan káros gőzök párolognak ki, amelyek problémáival az amerikai űrügynökség is számolt egy űrutazás során – ezek az anyagok ugyanis először ebben az iparágban bukkantak fel. A NASA tanulmány a benzolhoz bőr-, szem irritációt ás kiszáradást, gyulladást, gyengeséget, fejfájást és még egy sor problémát kapcsol.
A formaldehid esetében a sort torokirritáció, légzési problémák vagy súlyosabb esetben asztma is tetézi. A problémákon túl a NASA tanulmánynak van egy szerencsés megállapítása is, vannak olyan növények, amelyek rendkívül hatékonyan képesek kiszűrni a káros gőzöket. Ilyen például az anyósnyelv (Sansevieria), a vitorlavirág (Spathiphyllum) vagy épp a borostyán (Hedera helix).
A légtisztító növények bajnokai
A városi légtisztítás bajnokainak listája az azóta eltelt évek során tovább bővült. Ezeknél az alapelv, hogy a hatásfok növeléséhez érdemes azokat csoportosan elhelyezni lakásunkban. Folytatásként következzen néhány tipp közkedvelt szobanövény fajokkal, és az azok sikeres otthoni neveléséhez lényeges tudnivalóval.
