#kertészet




zCast: Recseg-ropog a rendszer, ide már nem elég a fenntarthatóság – Tkacsik Mártával a regenerációról

Hogy jut el egy elméleti matematikus a komplett gráfoktól a számítógépes hálózatokon át az ökológiai gazdálkodásig? Miféle párhuzam van a geocentrikus világkép és a humanizmus között, és mit dolga van ennek a természeti környezettel? Miért nem működik a fenntarthatóság egy recsegő-ropogó rendszerben? A fenti kérdésekre is választ ad Tkacsik Márta, a Patikakert alapítója, akivel a regeneráció kérdését járjuk körül a zCast eheti adásában. De mi is az a regeneráció, miért jobbak a bogyós gyümölcsök a spenótnál, és mire kéne lecserélni az irodai fikuszt?


7 tipp a HVG-től, hogy hideg időben is sikeres legyen a komposztálás

A házikertben olaj helyett a komposztot tartják a fekete aranynak, amely gyorsan képes visszaadni a kerti földek sokszor leromlott termőképességét: javítja szerkezetüket, ezzel lerövidítve az időt a sikerélményig zöldségeságyásunkban. Az érett komposztot a lebomlott szerves anyagokból elérhető tápanyagok és huminsavak ruházzák fel ezzel a szuper erővel, amiről hidegben sem kell lemondanunk. A komposztáló baktériumok ugyanis kevésbé hevesen, de télen is teszik a dolgukat. Néhány tippet követve végig vesszük, hogyan tehetjük a házi komposztálást sikeressé a téli hidegben is.


Miért lesz szebb az alma és édesebb a répa, ha fagy? Valamiért érdemes örülni a nagy télnek

Egy olyan évben, amikor a november még pólóban találta a kertészeket, majd a tartósan hideg napokkal ránk érkezett valódi télben kell az egyre népszerűbb olaj-, gránátalma vagy datolyaszilva fácskákat menteni, könnyű elfelejteni: a fagy a kertész szövetségese. Akad néhány olyan termény is, amelyeknél a fagyhatás sokkal jobb szüretet eredményez.






Gombák ellen gombával a kertben? Tények és tévhitek a permetszer helyett használható talajoltóanyagokról

A kerti növényeinket károsító baktériumok és gombák esetében is igaz a mondás, sárkány ellen sárkányfű kell és nem permetszer. A megelőzéséhez a kertben a talaj mélyére kell tekinteni, hiszen a növényi immunrendszer megerősítéséhez és a kórokozók kiszorításához kulcsfontosságúak az ágyásokban élő hasznos mikroorganizmusok. Ezt használják ki az egyre népszerűbb talajoltó készítmények, amelyek a permetszerek helyett vagy mellett biológiai növényvédelmet kínálnak – már ha tudjuk, miként használjuk azokat.



zCast: Újrakezdenél vidéken? Egy sikeres ökogazdaság mutatja meg, hogyan érdemes

Álmaikat kergetve, agrármérnökként, de zöldségtermesztéshez zöldfülűen költöztek vidékre, hogy ökogazdálkodásba vágjanak Dezsény Zoltánék. Közel tíz év megfeszített munkája után állt össze kis léptékű, vegyes ökológiai zöldségtermesztéssel foglalkozó kertészetük. A társalapító nem rejti véka alá, hogy vannak buktatók, és hogy a munka összetettségéhez képest szerény a jövedelem, mégsem elégedetlen. „Magával ragadott a szabadság és a teremtést magában hordozó életforma” – mondja. Egy adás (nem csak) azoknak, akik vidéken gazdálkodva kezdenének új életet. 


Miért olyan jó ízű a paradicsom, ha a saját kertünkben nő?

Hogy milyen csodák történhetnek, amikor drasztikusan lerövidül a kerttől az asztalig vezető út, azt a tömegfogyasztásra, importra és mesterséges ízekre épülő étkezési kultúránk alaposan elrejti előlünk. Ezeket a csodákat leplezi le a Kertész és a Séf, azaz Török Patrícia és Horváth Gábor a Séfasztal a kert végében című könyvükben, felvillantva egy már-már – nem teljesen véletlen szófordulattal élve – paradicsomi létezés lehetőségét.


9 dolog, amit egy kert adhat az embernek

Séfasztal a kert végében című könyvükben Horváth Gábor séf és Török Patrícia kertész személyes történetükön keresztül mutatják be az élményszámba menő zöldségtermesztés és a minőségi gasztronómia világát. Részlet a kiadványból.