Mekkora haszon reményében érdemes beruházásba fogni egy országban? A válasz sok mindentől függ: az adott ágazat sajátosságain vagy a konkurencia izmosságán kívül például a nemzeti valuta stabilitásától és a kamatkörnyezettől, meg persze a gazdaságpolitika kiszámíthatóságától. Miközben kormányzati szereplők sopánkodnak a magyarországi beruházások durva visszaesése miatt, érdemes megnézni, hogy miként alakul az ország legnagyobb vállalatainak jövedelmezősége.
Nem valami fényesen. Az árbevételi Top 500 (lásd alább) szereplőinek összesített nyeresége 2024-ben 19 százalékkal kisebb volt, mint a megelőző évben. A legnagyobb 500 vállalat a 2023-as 4 forint 75 fillérrel szemben tavaly már csak 3,79 forint nyereséget tehetett el 100 forintnyi árbevételből.
Az adózás után a társaságoknál maradó eredmény csökkenésének két oka is van. Az egyik az, hogy a cégek adózás előtti eredménye is kevesebb lett: 5,49 helyett 4,62 forint százforintonként. A másik ok pedig az, hogy a kisebb nyereség után tavaly nagyobb summát kellett befizetniük az államkasszába: a magyar gazdaság 500 vezető cégének átlagos adókulcsa a mindenféle különadók folyamatos barkácsolgatása nyomán 13,5-ről 17,9 százalékra emelkedett.
Az adó és vele az adóemelés az energiatermelésben, -szolgáltatásban és -kereskedelemben utazókat sújtotta messze a legdurvábban, az általuk megtermelt nyereségből az állam, a 2023-as 26 százalék után, tavaly már 32 százalékot tett zsebre. Az energetikán kívüli társaságok átlagos adóterhelése ennél sokkal szerényebb volt, de ez is emelkedett: 8-ról 12 százalékra. Így az árbevételi Top 500 cégei által megtermelt nyereséget a megelőző évi 665 milliárd után tavaly már 761 milliárd forint adó apasztotta.
HVG Top 500
Korábbi cégrangsoraink – a HVG Top 500 és a HVG Top 50 – évekre visszanyúlóan itt olvashatók a hvg360-on.
