A minőségi újságírás nincs ingyen, ezért építjük 2019 óta a digitális előfizetői közösségünket. Ugyanakkor hiszünk abban, hogy vannak olyan fontos témák, amelyeknek minél több emberhez el kell jutniuk. Cikkünket ezért mindenkinek hozzáférhetővé tesszük, de ha teheti, fizessen elő a hvg360-ra, hogy a jövőben is tudjunk fontos írásokat mindenkivel megosztani.
Valahányszor az emberek kulturális eseményen vesznek részt, egyszerre becsülik a szabadságot és fogadják el a különbségeket. És ahol a kulturális sokszínűség virágzik, ott nincs táptalaja a populizmusnak és a szélsőségességnek. Mert az európai művészek a demokrácia leghangosabbb szószólói. Ezért terjesztjük elő a „Kulturális iránytű Európa számára” című dokumentumot, amely megerősíti azt a meggyőződést, hogy a kultúra Európa első védelmi vonala.
Továbbra is riasztó jelentések érkeznek egész Európából: a kulturális intézmények függetlenségét érintő indokolatlan beavatkozástól kezdve, az úgynevezett erkölcsi törvények alkalmazásán át a művészek cenzúrázásáig vagy megfélemlítéséig, sőt az öncenzúráig.
Ezeket az incidenseket egyértelműen el kell ítélni, és mindegyikük cselekvésre hív fel.
Az Európai Bizottság ezért mostantól rendszeres jelentést fog közzétenni „A kultúra helyzete Európában” címmel. Ez a jelentés betekintést nyújt majd Európa kulturális tájképébe, értékeli a kulturális és kreatív ökoszisztéma alakulása terén elért előrelépést, különös figyelmet szentelve a művészi szabadságnak. Emellett uniós szintű strukturált párbeszédet fogunk kialakítani a kulturális és kreatív élet szereplőivel, hogy megvitassuk a kultúra helyzetéről szóló jelentést és a kulturális iránytű fő irányvonalainak megvalósítása terén elért eredményeket. Annak érdekében, hogy tényeken alapuló jelentés készüljön a kultúra helyzetéről, létre fogunk hozni egy uniós kulturális adatközpontot, amely összegyűjti és elemzi a kulturális adatokat, nyomon követi a tendenciákat és összegyűjti a bevált gyakorlatokat. Mert tudjuk, hogy csak a számszerűsített célok eredményeznek javulást.
Robert Schuman, az Európai Unió egyik alapító atyja már évtizedekkel ezelőtt a következőket írta a „Pour l’Europe” (Európáért) című fő művében
„Európának – mielőtt katonai szövetséggé vagy gazdasági egységgé válna – kulturális közösséggé kell forrnia, a legmagasztosabb értelemben.”
2025-ben, 75 évvel a Schuman-nyilatkozat után szilárd meggyőződésem, itt az ideje annak, hogy cselekedjünk Schuman szavai nyomán, és a kultúrát az uniós politika kialakításának középpontjába helyezzük.
A „Kulturális iránytű Európa számára” kezdeményezés megvalósítja Schuman elképzelését, és egy világos jövőképen alapul: „Európa a kultúráért és a kultúra Európáért”. Négy fő irányvonalat jelöl ki, amelyek összekötik a kultúrát Európa jövőjével. Az első fő irányvonal az európai értékekre és a kulturális jogokra összpontosít, hogy az alkotás és az inspiráció ne ütközzön határokba. A második irányvonal a művészek és a kulturális szakemberek szerepvállalása és az emberek támogatása köré épül, hogy az európai kultúra a művészek érdekeit szolgálhassa. A harmadik irányvonal a kultúrára és a kulturális örökségre támaszkodik, hogy azok versenyképesebbé, ellenállóbbá és összetartóbbá váljanak, lehetővé téve az egyes kulturális ágazatok számára, hogy kiaknázzák az innováció motorjaként bennük rejlő lehetőségeket. A negyedik irányvonal a nemzetközi kulturális kapcsolatok és partnerségek előmozdításának mutat utat, mert a kultúra összeköti az országokat, a kontinenseket és az embereket.
A kulturális iránytű rámutat arra, ami Európát emberivé teszi. A színészektől az építészekig, a zenészektől a múzeumi kurátorokig, a könyvtárosoktól a könyvkiadókig az emberek azok, akik létrehozzák a kultúrát. Nélkülük nincs se művészet, se kultúra. Ők alkotják Európa kulturális ágazatainak gerincét, és ők azok, akik mintegy 199 milliárd eurónyi hozzáadott értéket teremtenek az európai gazdaságok számára. Közel 8 millió ember tevékenykedik ebben az ágazatban, ami az EU teljes munkaerejének mintegy 4%-át teszi ki. Ha úgy vesszük, ez majdnem annyi, mint ahányan teljes munkaidőben dolgoznak a mezőgazdaságban.
A kulturális ágazat azonban kihívásokkal néz szembe: a kulturális szakemberek közel fele arról számolt be, hogy rosszak a munkakörülményei. Ezenkívül a közelmúltban megkérdezett művészek és kulturális szakemberek több mint kétharmada úgy nyilatkozott, hogy több munkahelyen kell dolgoznia ahhoz, hogy meg tudjon élni.
Ennek meg kell változnia.
Ezért javaslom a kulturális iránytűben egy uniós művészi charta létrehozását is, amelyben meghatároznák az egyes ágazatokban a tisztességes munkakörülményekre vonatkozó alapvető elveket, iránymutatásokat és kötelezettségvállalásokat, és amely fokozná az ezeknek való megfelelést és az elszámoltathatóságot, különösen az uniós kulturális támogatások kedvezményezettjei esetében. A kulturális ágazatokban dolgozóknak is ki kell tudniuk fizetni a lakbért, és a taps önmagában nem elég ehhez. Azok, akik hozzájárulnak Európa kulturális gazdagságához, megérdemlik, hogy méltóan bánjanak velük.
Végtére is a művészek és kulturális szakemberek Európa-szerte azok, akik megteremtik a közös európai összetartozás és identitás érzését: tíz európai polgárból kilenc úgy véli, hogy a kultúra és a kulturális örökség kulcsfontosságú ahhoz, hogy európaibbnak érezzük magunkat. Ezért számomra egyértelmű, hogy ha a kultúra nyer, Európa is nyer.
Nyitókép: tüntetés Budapesten a színházak függetlenségéért 2019-ben. Fotó: Fazekas István
