Hatékonyan lehet férfi szavazókat mozgósítani azzal, hogy a férfiasságuk van veszélyben: így uralja le Európát is az incel ideológia

Újabb, nők elleni erőszak botrány rázza meg Franciaországot, noha még a Pélicot-ügy sem zárult le. A 73 éves Gisele Pélicot-t férje drogozta be rendszeresen, tudtán kívül több, mint egy évtizeden át, majd interneten toborzott férfiakat, hogy megerőszakolják. A Pélicot-ügy a nők elleni erőszak felszámolása, illetve az erőszakot elszenvedett nőkkel való szolidaritás szempontjából kiemelt jelentőségűvé vált az elmúlt években. De bármekkora figyelmet kapott is az ügy, úgy tűnik, újabb, hasonlóan megrázó esetekkel kell szembenéznie a francia társadalomnak. Amíg ez az ügy a “boomer” generáció erőszaktörténeteként vonult be a köztudatba, addig idén júliusban a legfiatalabb nemzedék került reflektorfénybe.

Timoty G. Franciaországban élő 19 éves férfi, és azért tartóztatták le idén júliusban, mert nőket célzó terrorcselekmény előkészítésével gyanúsítják. Abban az iskolában fogták el a nyomozók, ahova korábban járt, táskájában két kést is találtak. A terrorelhárító ügyészség szakértői a letartóztatás után vékony testalkatú, riadt fiatalemberként mutatták be Timoty G-t, akiről ügyvédje úgy nyilatkozott, “inkább áldozat, mint tettes, riadt és sérülékeny kamasz”.

Az ügyészségi jellemzés és az ügyvédtől érkezett állásfoglalás ellenére úgy tűnik, a fiatal francia férfi ügye szakszerű és speciális eljárást igényel. Timoty G. ugyanis, bár fizikailag kiszolgáltatott, gyenge testalkatú ember, a nyomozati anyag szerint rendszeresen népszerűsített a nők erőszakos elnyomását hirdető internetes tartalmakat. Tudatosan készült nők elleni, minél nagyobb szenvedést és kárt okozó cselekményre. Ez az első olyan eset Franciaországban, amikor az “incel szubkultúrához” tartozó ember ellen indul eljárás.

Az “incel” szó angol mozaikszó, olyan férfit jelent, aki kényszerből él cölibátusban, szexuális és intim kapcsolatoktól mentes életmódot. Az “incel” mozgalmak a szélsőjobboldali szerveződések leágazásai. Radikális nőellenesség és a nők elleni erőszak legitimálásának hirdetői csatlakoznak a incel csoportokhoz.

Francis Dupuis-Déri szociológus, az antifeminista, illetve toxikusan maszkulin mozgalmak kutatója, a montréali Québeci Egyetem (UQAM) professzora úgy véli, több okból is rendkívül veszélyes az incel szemléletmód. Az ezekhez a csoportokhoz tartozó férfiak számára a nők kizárólag szexuális tárgyként léteznek, a szexuális vágy kielégítését – bármilyen eszközzel – magas rendű célnak tekintik és feltétel illetve korlátozás nélkül elfogadhatónak tartják.

Az “incelek” meggyőződése, hogy a nők hátrányosan megkülönböztetik a férfiakat, szenvedést okoznak számukra, büntetést érdemelnek, ezért a nőkkel szembeni erőszakos fellépést szükségesnek tartják, és – a náci ideológia más elemeivel együtt – online fórumokon népszerűsítik.

Az incel bűncselekmények a 2010-es évtizedben váltak olyan gyakorivá és jellegzetessé, hogy kimutatható volt a közöttük lévő szervezeti és ideológiai összefüggés, de maga az “incel” szó már a kilencvenes években bekerült a köztudatba. Egy fiatal, torontói egyetemistanő indított támogatói csoportot ezzel a névvel olyanok számára, akiknek gondot okoz az intim kapcsolatok kialakítása és fenntartása. A mozaikszót megalkotó torontói egyetemista évtizedek óta inkognitóban él, azóta, amióta egyértelművé vált, hogy erőszakos szubkultúrává torzult az eredeti kezdeményezés. Az Alana fedőnéven élő nő úgy nyilatkozott: “önsegítő csoportra vágytam, de fegyverré kovácsolták azt, amit eredetileg terveztem”. Az első, világszerte jelentős figyelmet kapó incel-gyilkosságot 2014-ben az Egyesült Államokban követte el a 22 éves Elliot Roger, aki Timothy G-hez hasonlóan kést használt. Hat embert ölt meg, 22 embert megsebesített a kaliforniai Santa Barbara város egyetemi kampuszának közelében.

Amerikából jöttek, Európában támadnak

A mozgalom nagyon gyorsan átgyűrűzött az Egyesült Államokból Nagy-Britanniába majd az Európai Unióba.

2021-ben, Nagy-Britanniában a 22 éves Jack Davidson gyilkolt meg hat embert – az áldozatok között volt a saját anyja és egy hároméves kislány is. Davidsont autizmus spektrumzavarral diagnosztizálták, és önmagát incelként határozta meg, olyan emberként, akit – saját szavaival – “sokat vert, és legyőzött az élet”. Davidson anyja többször kért segítséget a hatóságoktól. A fiú ellen 16 éves kora óta rendszeresen bejelentések érkeztek, mert erőszakos volt a környezetével – mégsem kapott érdemi segítséget a család. A rendőrség nem lépett közbe, mert nem látta megalapozottnak a félelmeket. Pedig a későbbi gyilkos aktív volt a Redditen és több, erőszakos nézeteit népszerűsítő videót is feltöltött magáról a videómegosztóra.

A Davidson eset után némiképp megváltozott a rendőrség viszonyulása az incel-csoportokhoz. Elkezdték feltérképezni a hálózatokat. Már az Europol 2020-as éves jelentése figyelmeztet az internetes szubkultúrában szerveződő csoportosulások terjedésére. Jan Op Gen Oorth, az Europol szóvivője aggasztónak nevezte a nőellenesség- és a nők elleni erőszak új, szervezett formáit. Arra is figyelmeztetett: az utóbbi években egyre radikalizálódik ez a mozgalom

Az El Confidencial az incel politikai hátterére hívja fel a figyelmet, az olyan szélsőjobboldali párt tagjai, mint a Vox rendszeresen használják felszólalásaikban az incel szlenget, az incel nőellenes témákat .

Hatékonyan lehet fiatal férfi szavazókat mozgósítani azzal, hogy “a férfiasságukat” veszélyezteti a modern társadalom, vagy azzal, hogy kellően erős ön- és politikai védelem nélkül áldozattá válhatnak.

Stephanie Lamy ideológiakutató, tavaly jelent meg a Maszkulin terror című kötete. Többek között azt hangsúlyozza, hogy az incel-elméletek közel állnak a fajelméletekhez, az emberek külső jegyei alapján állítanak fel rangsort, alsóbb- és felsőbbrendű embereket különböztetnek meg, és legitimnek tekintik az “alsóbbrendűekkel” szembeni erőszakot. A “lookizmus”, a külső jegyek túlhangsúlyozása a magyarázat arra is, miért sok az incel elkövetők között a testépítő.

Claudia Torrisi olasz újságíró arra emlékeztet, hogy a 2020 szeptemberében meggyilkolt fiatal párt, Daniele De Santist és Eleonora Mantát is egy olyan fiatal férfi ölte meg, akit incelkörökben ismertek, népszerűsítettek, majd mártírként tiszteltek. A 33 éves labdarúgóedzőt és 30 éves menyasszonyát azért gyilkolta meg a 21 éves Antonio De Marco az olaszországi Leccében, mert a pár régi ismerőse úgy vélte, “túl boldogok”. De Marco naplót vezetett, amelyben rendszeresen panaszkodott magányosságára, érzelmi és mentális rosszulléteire. A gyilkosságot kilenc hónappal korábban eltervezte, és azért halogatta, mert abban reménykedett, ő is talál magának olyan nőt, akivel hasonlóan boldog kapcsolatot alakíthat ki.

Olaszországban a legutóbbi nőgyűlöletre és a nők elleni előítéletekre visszavezethető ilyen eset áprilisban történt Volverában. Chiara Spatolát és a vele szerelmi viszonyt folytató Simone Sorrentinot szintén a közelben élő ismerősük, a 34 éves, teherautó-sofőrként dolgozó Andrea Longo szúrta le. A gyilkosság előtt többször megfenyegette a párt, szóváltásba keveredett velük – de a kettős gyilkossággal, majd a tettes öngyilkosságával végződő eset brutalitása így is meglepte a helyieket.

Silvia Semenzin digitális viselkedést és tartalmakat kutató szociológus hangsúlyozza, hogy minden fenyegető üzenetet, posztot komolyan kell venni, mert ez a fajta erőszak egyszerre jelentkezik az offline- és az online térben. “Az online tér felerősíti és megsokszorozza az erőszakot” – emlékeztet a szakértő.

Ez a cikk a PULSE projekt keretében készült. Közreműködtek: Lola García-Ajofrín és Ana Somavilla (El Confidencial, Spanyolország), Petra Dvořáková (Deník Referendum, Csehország), valamint Claudia Torrisi (interjúk: Silvia Semenzin és Matteo Botto), Moravecz Kata (EUrologus, Bécs)

Nyitókép: Egy férfi szavaz Spanyolországban. Fotó: AFP / Oscar del Pozo

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!