A 25–34 éves magyar fiatalok 71 százaléka szerez felsőfokú végzettséget akkor, ha legalább egyik szülőjének van diplomája. Azok közül a fiatalok közül viszont, akiknek a szülei legmagasabb iskolai végzettsége legfeljebb nyolc általános, ez az arány mindössze 6 százalék – derült ki az OECD nemrég megjelent Education at a Glance 2025 című tanulmányából. A két érték közötti 65 százalékpontos különbség az egyik legnagyobb az OECD-országok között. Mindez újra rávilágít az oktatási egyenlőtlenségek erőteljes magyarországi újratermelődésére.
A jelentés szerint ugyanakkor kedvező irányba mozdult el a magyar fiatalok átlagos végzettségi szintje. Ha nem is sokkal (pontosan egy százalékkal), de csökkent közöttük a középfokú végzettség nélküliek aránya, ami 2024-ben már csak 12 százalékos volt. Ez egy hajszállal jobb, mint az OECD 13 százalékos átlaga. A mesterdiplomások aránya viszont kifejezetten látványos emelkedést mutatott 2019 és 2024 között. Öt évvel ezelőtt még csak a fiatal felnőttek 15 százalékának, tavaly viszont már a 21 százalékának volt valamilyen mesterdiplomája, miközben az OECD-átlag tavaly 16 százalék volt.
A tanulás megtérül
A végzettség továbbra is erősen meghatározza a munkaerőpiaci esélyeket. Magyarországon a felsőfokú végzettségű fiatalok 2,4 százalékának nincs munkája, míg a középfokú végzettségűeknél ez 4,1, a középfok alattiaknál pedig 15,5 százalék.
