A generatív mesterséges intelligencia példátlanul gyors térnyerésével a vele járó problémák is hamar a felszínre kerültek. Néha váratlanul: míg a legtöbben azt vizionálták, hogy az egyébként is unalmas munkaköröket átvéve az AI érdekesebb feladatokhoz juttatja az embereket, így csökkenti a kiégés esélyét, a valóságban nem ez, vagy legalábbis nem csak ez történik.
A projektalapú munkát kínáló cégeket a szabadúszó munkavállalókkal összekötő Upwork platform tavalyi felmérése szerint a felső vezetők 96 százaléka várja az AI-eszközök bevezetésétől a termelékenység növekedését – ez pedig azt is magával hozta, hogy 81 százalékuk a saját bevallása szerint is a korábbinál nagyobb követelményeket támaszt a munkavállalókkal szemben. A dolgozók fele a megkérdezés időpontjában azt vallotta, AI-eszközök ide vagy oda, egyelőre fogalma sincs arról, hogyan érhetné el a munkaadók által elvárt nagyobb produktivitást. A kiberbiztonsági termékekben utazó Tenable biztonsági igazgatója, Bob Huber szerint ez többnyire olyan helyeken fordul elő, ahol megfelelő tervezés nélkül, túl gyorsan vezetnek be AI-eszközöket, ezért a munkavállalóknak nincs idejük átállni a használatukra, így a terhelésük nemhogy csökkenni nem fog, de akár kétszer-háromszor több feladatot kell majd elvégezniük, mint korábban.
Mindettől nem egészen függetlenül az Upwork kutatásában a szabadúszók 61 százaléka mondta, hogy érzése szerint az AI használata növeli a munkahelyi kiégés esélyét. Az önéletrajzok készítésével foglalkozó Resume Now cég kutatása szerint a 25 éven aluliak esetében az utóbbival kapcsolatos félelmek aránya már 87 százalékos. Ez meglepően hangzik, hiszen a közvélekedés szerint a fiatalok inkább használják készségszinten a viszonylag új technológiát, mint a korábbi generációk tagjai, akik már jó ideje dolgoznak.