Ismét fordult a kocka: immár nem Kijevnek, hanem Moszkvának kell megmutatnia, kész-e a békére

Felgyorsultak az orosz–ukrán háború lezárását célzó erőfeszítések, ám egyelőre nem tudni, közelebb került-e a béke. Az viszont biztosra vehető, hogy lekerült a napirendről az Ukrajna teljes kapitulációját jelentő orosz–amerikai rendezési terv, és még dolgoznak azon, ami a helyére léphet.

„Eredményes tárgyalásokat folytattunk, és végül mindkét fél pozitívan vélekedik az alaposan átdolgozott béketervről” – nyilatkozta Szerhij Kiszlicja, az ukrán külügyminiszter első helyettese, aki részt vett a múlt héten nyilvánosságra került orosz–amerikai béketerv részleteiről folytatott genfi ukrán–amerikai egyeztetéseken. Azt is elmondta, hogy a most elfogadott, 19 pontra szűkített szöveg alig hasonlít az eredeti tervezetre, és az amerikai és ukrán politikusok több tekintetben közös álláspontra jutottak, míg egyes kérdésekben lehetségesnek tűnnek a kompromisszumok.

Ami késik, múlik – így próbálja Európa semlegesíteni a Trump-tervet

Jó az irány, megteremtődtek a továbblépés feltételei – hangoztatják az európai vezetők az ukrajnai háború lezárását célzó legújabb Trump-tervről. Ám a nyilatkozatok második feléből rendre kiderül, hogy az EU kitart eddigi elvei mellett: a határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni, Ukrajnának pedig joga van döntenie arról, mekkora lehet a hadserege.

Bár Kiszlicja elégedettnek tűnt, rontja a rendezési kilátásokat, hogy a felek zárójelbe tették a leginkább vitatott pontokat: egyebek mellett az orosz megszállás alá került ukrajnai területek jövőjét, illetve az ukrán NATO-tagság kilátásait. Ezekről – állítják Kijevben – Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök hamarosan megtartandó egyeztetésén születhet döntés.

Az még nem világos, hogy ez washingtoni személyes találkozón vagy diplomatákon keresztüli tárgyalással valósul-e meg. Kijevi források szerint az államfő tanácsadói attól tartanak, ha Zelenszkij megjelenik a Fehér Házban, akkor Trump és alelnöke, J. D. Vance ugyanúgy nekiesik, mint a rossz emlékű februári washingtoni megbeszélés alkalmával. Zelenszkij hétfőn telefonon beszélt Vance-szel, akit igyekezett rávenni arra, hogy vonja be jobban az európai országokat a válság kezelésébe.

Az állítólag feszült hangnemben kezdődött, majd fokozatosan konstruktívvá vált kétnapos genfi tárgyalás leglátványosabb következménye az, hogy ismét fordult a kocka: immár nem Kijevnek, hanem Moszkvának kell megmutatnia, kész-e a békére.

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

Hozzászólások