Kétféle személyiség lakozik bennünk, az egyik folyamatosan bírál, kritizál és meg akarja mondani, mit és hogyan tegyünk. A másik pedig a végrehajtó, amely kivitelez, tulajdonképpen önmagától végzi el a feladatokat. Ha hibázunk és ostorozni kezdjük magunkat miatta, olyan spirálba kerülhetünk, amely megcsappantja az önbizalmunkat, ez pedig idővel a teljesítményünkre is kihat. Ám ha észrevesszük, hogy a belső dialógusunk negatívvá válik és megálljt parancsolunk a folyamatnak, a személyiségünk másik része zsigerből levezényli a feladataink elvégzését.
Így foglalta össze a győztes mentalitás lényegét Suvi Mikkonen, a világverő taekwondós ikrek, az olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes Márton Viviana és a kétszeres vb-győztes Márton Luana edzője, aki a Sport Forum Hungary konferencián osztotta meg a tapasztalatait. A finn szakember – aki spanyol férjével, Jesus Ramallal a világ egyik legjobb taekwondoklubját, a madridi Hankukot vezeti – úgy véli, a testvérek éppen azért képesek nagyszerű eredményeket elérni, mert értik ezt az összefüggést és képesek is alkalmazni.

Olyan kultúrát alakítottunk ki, amelyben a csapatunk minden tagja – sportolók, edzők és az őket segítő stáb – magáénak érzi a víziót és ugyanazért a közös célért dolgozik: hogy a legjobbak legyünk a világon – mondta lapunknak Mikkonen, amikor arról kérdeztük, mi emeli ki a Hankukot a sportág többi műhelye közül. – Nálunk mindenki fejlődni és győzni akar, és úgy érzi, hogy fontos része az egésznek, amit tesz, előre viszi az egyesületet. És az is része ennek, hogy a férjem és az én számomra is
fontosabb az ember, mint az eredmény. Mindent megpróbálunk megtenni azért, hogy a versenyzőink emberként ugyanúgy fejlődjenek, mint sportolóként.
Amikor klubszintű döntéseket hozunk, mindig abból indulunk ki, jó-e a sportolóinknak az, amire készülünk. Ha pedig úgy érezzük, hogy nem a megfelelő irányba indultunk, korrigálnunk kell, ugyanehhez az alapkérdéshez térünk vissza.