A palesztin béketervet – amelyben egyelőre több a terv, mint a béke – lassan két hónapja aláírták, de a Gázai övezetben nyoma sincs annak, hogy a Hamász emberei leadnák a fegyvereiket, arról pedig még kevésbé, hogy beilleszkednének egy békés, polgári társadalomba. Sőt, a napokban csapatostul bújtak elő az izraeli katonák által mindmáig nem ártalmatlanított alagutakból.
Pedig a terroristák, gerillák vagy ha úgy jobban tetszik, mai szakkifejezéssel, az aszimmetrikus háború egyik frontján harcolók lefegyverzése, megszelídítése nem lehetetlen. Nagy kérdés, hogy Gázában beválnak-e a korábbi sikeres receptek. De ha beválnak is, akkor sem fog hamar menni.
A sikertörténetek közül talán a legmegnyugtatóbb az, ami Észak-Írországban történt. Fiatalabbak talán nem is emlékeznek rá: igen, nemrég Európában is zajlott vallási köntösbe bújtatott függetlenségi harc merényletekkel, robbantásokkal, plusz azokkal a térdenlövésekkel, amelyek nyomán az ír Kneecap együttes a nevét választotta.
Hamász fegyveresek és palesztinok egy temetésen a Gáza övezetben
AFP / BASHAR TALEB
Az IRA (Ír Köztársasági Hadsereg) azt próbálta a szó szoros értelmében kiharcolni, hogy az akkor még katolikus többségű Észak-Írország szakadjon el a protestáns Egyesült Királyságtól, és egyesüljön újra az Ír Köztársasággal. 1969 végén fogtak fegyvert. Harcoltak Észak-Írországban a brit katonák és rendőrök ellen, és követtek el merényleteket Angliában is.
Halálos áldozataik számát 1700 fölé becsülik, többségük egyenruhás, de több százan civilek voltak. Egyik legismertebb merényletük 1994-ben történt az angliai Brightonban: a konzervatív párt konferenciájának helyszínén robbantottak pokolgépet. Margaret Thatcher miniszterelnök megúszta, de öten meghaltak.
