Miért pont ezeket a „szörnyeteg” nőket választotta?
Minél ellentétesebb sorsokat akartam megmutatni egyetlen generáción belül: ők voltak azok a nők, akik a XIX. század végén születtek, de már a XX. század elején próbáltak karriert csinálni, a századforduló gyorsan változó Budapestjén. Szerepel a könyvben olyan nő, akinek kifejezetten fordulatos a szerelmi élete, mint Erdős Renée erotikusbestseller-szerző, vagy Madzsar Alice mozgásművésznő, aki a meztelen tornaóráiról lett híres. De olyan alkotókat is meg akartam mutatni, akik egyedül, gyerek nélkül élték az életüket, mint Ferenczy Noémi gobelinművész. Hiszen eltérő módokon, de mindegyikük hozzáállása feszegette a határokat a századelő Budapestjén.
Akadt olyan köztük, akinek a sorsa különösen megfogta?
Máté Olga fotóművész, akire úgy találtam rá, hogy a Szépművészeti Múzeumban vezettem egy André Kertész–Robert Capa fotográfiai tárlatot. Sok fotográfusnő munkája is megjelent a kiállításon, de róluk valójában kevés szó esett. Amikor utánanéztem, kiderült, mennyire felülreprezentáltak voltak a fotósok között a nők Budapesten a XX. század elején. Abban az időben a fotográfiát még nem tekintették művészetnek, inkább amolyan tisztességes iparosmunkának, ezért senkinek sem jutott eszébe kivenni a nők kezéből a kamerát. Így Máté Olga végigfotózott mindenkit, akivel ma az irodalomtankönyvekben találkozunk, mégis nagyon kevesen ismerik a nevét.
Lechner Ödön építész portréja, Máté Olga fényképész, fotóművész felvétele
Fortepan / Lechner hagyaték
Kaffka Margit vagy Ferenczy Noémi neve ma is sokaknak ismerős, másokat viszont elfelejtett az utókor. Min múlt ez?
