Advent utolsó vasárnapján a fővárosi Blaha Lujza téren este fél 11 környékén két jól szituált huszonéves fiatalt motoznak a rendőrök, kipakoltatják a zsebeiket, alaposan átnézik őket. A két srác nem ellenkezik, bár nem tudják, miért őket szúrták ki a rendőrök – csak csendesen beszélgettek és dohányoztak a téren. Nem találnak náluk semmit, az átvizsgálás után mehetnek dolgukra. „Hozzászoktam már ehhez” – mondja az egyikük angolul. Egy éve él Budapesten, és többször is igazoltatták már a rendőrök. Tökéletes magyarsággal, kedvesen mosolyogva mondja, amikor elköszönünk: „Szép estét!”
Esetük nem egyedi. „A szentendrei rendőrkapitányságra mind a négyen elő lesznek állítva további rendőri intézkedésre kábítószer-fogyasztás miatt” – hangzott el abban az alig egyperces videóban, amit a Pest megyei rendőrség posztolt a Facebookra még december elején. Akkor négy fiatalt igazoltattak, akik „feltűnően idegesen viselkedtek”, és amint meglátták a rendőröket, elindultak az ellenkező irányba. A járőrök utánuk mentek, ellenőrizték őket, és egy kevés füvet találtak náluk.
Néhány nappal később Budapest egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjánál, a Széll Kálmán tér közelében fél tucat fiatalt vizsgáltak át a rendőrök. Egy kerítés mellett kellett felsorakozniuk, amíg az eljárás tartott.
Az ehhez hasonló utcai ellenőrzések száma az új, szigorított drogtörvény júniusi hatályba lépése óta növekedett meg – állítja Kardos Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogjogi szakértője, akit arról is kérdeztük, minek alapján intézkednek ilyenkor a rendőrök, mi számít a rendőrök szemében gyanús viselkedésnek, és mit tehetnek, mit nem tehetnek ilyenkor az átkutatott fiatalok.
„Elég szubjektív, mi számít gyanús viselkedésnek. Bármit jelenthet, ha egy egyenruhás azt mondja, hogy fiatalokat látott gyanúsan viselkedni” – véli Kardos Tamás, aki szerint az intézkedés alá vont fiatalok leginkább annyit tudnak tenni, hogy engedelmesen tűrik az igazoltatást.
Ha pedig indokolatlannak vagy jogszerűtlennek érezték azt, érdemes később panaszt tenni, mert minél több jelzés érkezik a rendőrség felé, a hatóságok annál inkább megfontolják a jövőbeni hasonló intézkedéseket.
A panasztétel nem olyan egyszerű: el kell kérni hozzá a rendőr nevét, a jelvényének a számát, meg kell jelölni a helyszínt és az időpontot, és a vélt jogszerűtlen igazoltatás körülményeit.
„Egy köztéri, utcai véletlenszerű igazoltatás során egy rendőrnek azt sem feltétlenül kell megmondania, hogy miért történik az intézkedés, hivatkozhat arra, hogy ha elmondaná, mi a gyanú, akkor az befolyásolná az intézkedés kimenetelét” – mondja a szakértő.
