„A háború túl fontos ahhoz, hogy tábornokokra bízzuk” – szól a közkeletű, általában az első világháborús francia miniszterelnöknek, Georges Clemenceau-nak tulajdonított bon mot. Persze óhatatlanul elénk tárul a vérprofi katonák dolgába beleokvetetlenkedő, féltudású politikus képe és egész biztos az is, hogy ezt a katonák így élik meg, de az összkép ennél egy kicsit bonyolultabb.
Mielőtt ezt elkezdenénk szálazni, érdemes egy fontos alapvetést tisztázni, miszerint a háború alapvetően politikai ügy. Clemenceau sem a spanyolviaszt találta fel a fenti mondásával, pusztán rámutatott egy olyan tényre, amit a modern hadtudomány atyjaként tisztelt, egyébként ízig-vérig katona Carl von Clausewitz úgy 100 évvel korábban már megfogalmazott:
„A háború a politikának folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel” – írta a porosz hadtudós. És ezt Clausewitz sem üresjáratos szellemeskedésnek szánta. A háború szinte minden eresztékét átjárja a politika. A politika dönti el, miből lesz háború, ahogyan azt is, meddig tart, sőt, bizonyos esetekben azt is, hogy a harcok végső mérlege győzelmet, vagy vereséget hoz. A tábornokoknak ezen kérdésekbe nincs beleszólásuk, az ő dolguk, elvileg, a háború technikai lebonyolítása lenne, ám ahogyan a háború előzményei, úgy annak a következményei is politikai jellegűek, így a politikusok olykor a háború megvívásának részleteivel kapcsolatban is hajlamosak elvárásokat megfogalmazni.
Ez érthető, hiszen nem minden alap nélkül érezhetik, hogy a meccs az ő bőrükre is megy, hiszen a háborúban sikertelen tábornokok sorsa (hacsak nem egy szovjet típusú diktatúrában vagyunk), rendszerint a nyugdíjazás, míg egy vesztes háborúért felelősnek tekintett politikus a legjobb esetben is kénytelen lesz új állás után nézni.
Miért háborúzunk?
Azt talán már az elején leszögezhetjük, hogy a legfőbb célban, miszerint itt a háború megnyerése a legfontosabb, mindenki egyetért, a politikusok és a katonák is. Persze a háború jellege, illetve annak körülményei, valamint a szemben álló felek erőviszonya (katonai és gazdasági téren is) kulcsfontosságúak annak meghatározásában, hogy ki, mit tud majd győzelemként interpretálni.
